Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/2

1941-09-30 [261]

—-A MAGYAR ÉLET PARTJA X.KERÜLETI SZERVEZETE rendkívül látogatott pártnapot rendezett, amelyen Dongó Orbán tanügyi főtanácsos és Szabó József bizottsági' tagokkal az élen nagyon sokan jelentek meg a kerületi szervezet tagjai közül. Ugyanekkor tartotta alakuló ülését a szervezet női csoportján belül a kerületi leánycsoport, amely a női közösség orősebb kiművelése érdekébon elhatározta, hogy heti munkaórák keretében különböző tanfolyamokat rendez a tagok részére. /MOT/B, HANS STEPAN NÉMET ÉPÍTÉSZETI FŐTANÁCSOS ELŐADÁSA A NÉMET BIRODALMI ..jM^iBOfi-Jr^-JUBCÁBióL. Az tíj Nemet Épitomüvészeti Kiállítással kapcselat-'ban üans Stefan é£4j»0o»Jlo&i főtanácsos, aki Albert Speer, —birodalmi főváros átépítésének terv*%--e:Ufi©.sii.j>S m^r.rúxk legszűkebb munkatársai közé tartozik, Budapesten előadást tartott a'"birodalmi főváros újjáalakításáról, annak uj arcáról. Az előadó épitész először Budapest szépségeiről beszélt, összehasonlította Berlint a magyar fővárossal. A XIX,század elején. mondotta az előadó - Berlin szép város volt, mert az- akkori Poroszország fővárosa volt, s ennek a tisztének tökéletesen meg is felolt,Ak- . kor az "Unter don Linden" útvonal és a középületek uralták a várost és a magánépületek ezeknek a stilusához alkalmazkodtak. A mostani milliós Berlin, amelynek képét a bérkaszárnyák kőrengetegei jellemzik, már nem felel meg hivatásának és igen sok kérdése vár megoldásra. A Führer ezért parancsot adott Berlin újjáépítésére. A nagy német birodalomnak a fővárosban középpontot akar adni a Führer és az újjáépítéssel lehetőséget arra, hfgy az eddig megoldatlan problémákat tisztázzák. Eddig Berlinnek nem voltak olyan épületei, amelyek a birodalmi középpont jelleget adhatták volna a városnak, mert az eddigi jellegzetes épületei még abból az időből származnak, amikor Berlinnek-kb,50,000 'lakosa volt és a mai világváros területének századrészét foglalta csak el. De a gazdasági és épitészeti fejlődés is azt követeli, hogy véglegesen rendezzék a birodalom fővárosát, mert az a veszély fö'nycget, hogy az uj építkezéseket is a régi városképhez alkalmazzák, A Führer az újjáépítést Albert Speor, a fiatal épioész kezébe adta, s őt 1937,januárjában a birodalmi főváros ujjáépitésónck vezetőjévé nevezte ki teljhatalommal. Az ujjáépités magja - amely a Führer személyes elképzelése, a "Nagy ut", a hét és fél' kilométer hosszú uj észak-déli tengelyűt, amely a mostani másfél km, hosszú észak-déli irányba húzódó "Unter don Linden" helyett a maga méreteivel megfelelő képet ad a világvárosnak, A hatalmas uj minisztériumok, kereskedelmi épülutek, színházak, muzeumok és kulturális építmények, amelyek a Nagy Ut vonalán épülnek, az uj népcsarnok óriási építményének keretében állanak. Ezzel kapcsolatban ujjárendezik az ut«a építkezéseket, a vonat- és vizi ut közlekedést, a gyorsvasút kérdését, valamint a lakásépítkezést is. A déli- és az északi-pályaudvar állnak majd a Nagy Ut két végén és ezokből indul ki a birodalmi autóstradaig az ut, amely a birodalmi fővárost hatalmas ivben fogja körül. A nagyrészt már készen álló nyugat-kelet tengely összefüggően az észak-déli tengellyel, lehetőséget nyújt a birodalmi fővárcs géperejű közlekedésének tökéletes megoldására. Az előadó vetitett képekkel kisérte előadását és bemutatta azekat a terveket, amelyek szerint 400.000 lakást épitonek a Führer 1 egyenes parancsára sokgyermekes családok elhelyezésérc.mindezek az I épitkezések a Führer egyéniségét és a mai idők szellemét sugározzák I ós bizonyitékal a német nép: győzelembe vetett hitének, mert a Führer .'l és a némot nép nom rombolni,hanem épiteni akar. Az előadó azt a reményét ^fejezte ki végül,hogy a Führernek sikerül rövidesen ezt a nagy békemürvot az európai kultúra számára befejezni, /M0T/KŐ.