Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/2
1941-09-24 [261]
/Közgyűlés Folytatás 5./ Az országgyűlés áthelyezése Pestre, labdaház, a magyarítasz in végleges otthona, a pesti kikötő létesítése, az öbudai házgyárPesti S engermalom felállítása, mellette vasöntöde, a nagy arviz utan Pest város általános feltöltése, a dunai parkok szabályozása, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Politechnikum élotrehivása, a pesti hajózható csatorna, a nemzet nagyjainak hamvait magábafogadó nemzeti temető, a pesti gázvilágítás'gondolata, a Pest-Váci'vasútvonal, a budai alagút nagyszabású eszméje, a post-szolnoki vasút, a magyar közlekedés ügy rendszerbe foglalása Budapesttel mint középponttal, a városrendezés egységbefoglalása, nyaralótelepek a város környékén, a pesti vizvezeték gondolatának sürgetése, mint minden továbbépítés alapja, a főváros felmérése, a Szervita-kort megnyitása, 100 év után éppen ma újra időszerűvé vált eszme az óbudai"sziget közparkká alakítása?, a pestkörnyéki dunapartok lakottá tétele, a Balaton bekapcsolása a pestiek kirándulóhelyei közé* fi Megszédítő, áradata a gondolatoknak, tetteknek az időbeli sorrend.adta véletlen egymásutánban, pedig ezek csak Budapesttel kapcsolatosak. Sok pill^amtnyi eszme rendszertelen egymásutánjának látszik mindé iielső tekintetre, de amint szemünk biztosabban kezd látni a múltban, rendeződnek ós valami'nagy eszme körül csoportosulnak: Budapest a világváros külső képében, lelkületében, jövőjében, életerős szive egy mesáze útra hivatott országnak, középpontja a forgalomnak, a gazdaságnak, az iparnak, a szellemi életnek. Széchenyi mondja: " A természettől kijelölt Buda"és Pest a haza szive. Legyen az rendben és dobogjon teljes életerővel, majd kilövell a haza minden erejébe az élesztő vért." - A magyar nagyhatalom lehetősége kiesett a történelemből Mohácsnál, de Széchenyi a magyar nagyváros reménye és megvalósítása révén akarta az erős magyar állam százados álmát megvalósítani. A könyörtelen létharc idején a nyugati népek fejlődésével jelentkező feladatokra, városok és kulturális intézmények szervezésére gondolni som lehetett. Az ősi magyar közponc, Buda másfél századig török rabságban szenvedett és a végén ** Mátyás király fényes székehslyének csak romjait szerazték'vissza a felszabadító hadak, A kor nagy magyarja, Zrinyi Miklós a költő, hősi reményei és gyötrő kétségei között Buda felszabadításétól várta a magyar sors fordulatot. Buda újra magyar lett, de azért sokáig késett a magyar kulturközpont megteremtése. Gróf Széchenyi István lelkében ébredt öntudatra az a gondolat is, hogy a magyar szókhely az országos kulturközpont megteremtésével válik majd Valóra a teljesWyar élet. Az ősi nagyok lázas érzésével álT&tt meg a mai Lánchid helyén, felvetette ós diadalra vitte a hi£ gondolatát. A kor történetírója szerint a Lánchid alapkövével Budapest alapkövét rakták le. Valóban. A'masvar Shi^ója isf alegnaS7 ° bb '' olt Heao *** " %ehirdetője, df éíet• , * Budapest-Székesfőváros mélységes hódolatánik hi\A<, > a gyeletónek akart hangot adni, midőn ezt a napot, a széke«fóVá^f tK í hatOsági bizottságának külön'ünnepi díszközgyűlést szenteT^V^r ^század előtt született Széchenyi fénysugárzó emlékóAe l*™** 1 ^ a másfel " / F olyt,köv 0 2/
