Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/2
1941-09-24 [261]
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN EMLÉKEZETÉRE RENDKÍVÜLI DÍSZKÖZGYŰLÉST TARTOTT A FŐVÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGA Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága* szeptember 24-én, szerdán délután öt órakor a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István születósénekmásfélszázados évfordulója alkalmából az Újvárosháza fellobogózott , délszaki növényekkel és virágokkal diszitett termében rendkívüli díszközgyűlést tartott. A közgyűlésen a székesfőváros törvényhatósági bizottsági tagjai és főtisztviselői ünneplő feketo ruhában, teljes számban vettek részt* A Himnusz eléneklése után a zsufDlt karzatok előtt Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester a következő szavakkal nyitotta meg a díszközgyűlést: - Soha időszerűbb nem volt a magyarság egyetemének figyelmét a Legnagyobb Magyar önzetlen egyéniségére, századokra messze kiemelkedő hazafias erényeire nemzetnevelési célzattal felhívni, mint a változatosságoknak szinte ismeretlen végletei között reánkvirradó napjainkban. Mindannyiunknak látnunk és éreznünk kell immár, hogy ffi nyugtalan földi életünkben másodízben reánk szakadt világförgeteg minden eddiginél százszorta nagyobb erőpróbája lesz a Kárpátok medencéjében velünk együtt élő és sorsunkat osztó iiegenajku testvérek számára is boldog és megelégedett Szentistváni államot alkotó magyar fajnak. De ugyancsak tudnunk és éreznünk kell azt is, ha tudatosan, vagy öntudatlanul, ha pillanatnyi szeszélyből, vagy egyes álvezérek könnyelműen meggondolatlan izgatásával felcsigázott kíváncsiságból, ha hetvenkedésből, vagy divatból netalán egy óvatlan percben vak hirtelenséggel dülőutra térve olhagynánk őseink honalkotó útját, ez az önfeledt pillanat végzetesen tenré kockára Szent István királyunk minden vihart álló nagyszerű alkotását ós ezzel a boldogabb ezredév elérését. - Széchenyi Istvánnal elnöki megnyitó beszéd keretében behatóan foglalkozni egyike talán a legnehezebb feladatoknak, mert a' nagy szellem semmiképen sem türi meg az időhöz kötöttséget, a sok közül pedig a legidőszerűbb erényeket sikeresen kiválasztani felette merész vállalkozás lenne. - Ezért erről a helyről csak két nézőpontból vetitek ma' fénysugarat a lánglelkü magyar legnemesebb alakjára. Az egyik nézőpont, amelyért örökre hálás lehet Budapest székesfővárosnak e kései utókorban élő polgársága, hogy Széchenyi István volt' a legelső rajongó szerelmese ennek a városnak. Széchenyi István volt az, aki prófétai ihlettel, emberöltőkre előrelátva élesnek bizonyult leíkiszömeivel elsőként rajzolta meg a legjellegzetesebben forrón szeretett városának az idők múlásával egyre változatosabb színekben felragyogó apotheozisát. És Széchenyi István volt az, aki egyszersmind ugyancsak elsőként tett legtöbbet azért,hogy évszázados szenvedések ás viszontagságok után mielőbb, a török dúlás előtti dicsőséges múltjához méltó vezetője legyen ez a faros a nyugati műveltséggel újból 03 kellőképen felvértenandő nemzetnek. - Kiváló kortársai közül a széles látókörű Kazinczy Ferenc, lelkéből már az együtt átélt küzdve Íme s években ragyog fel az olladó* hála érzete, s a tisztelőt szava. "A dunaparti fürdőpalotára tekintve lelkes örömmelnevezi Kazinczy 1828-ban e házat a gyönyör lakjának, mert miként irja, akkor még nem tudta,hogy voltaképon a dicsőségé. J fistijíré^t /folyt, köv./
