Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/2

1941-09-24 [261]

Budapest, 1941. s zeptemherc_J2&Lif^í- XXIII. évfolyam, 255, szám. HÍREK A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG FELOLVASÓÜLÉSE. A Magyar Néprajzi Társaság ma este a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében gróf Zichy István elnökletével felolvasóülést tartott. Manga János "A virágvasárnapi kiszehajtás és villőzés" címmel olvasott fel. Elmondta, hogy az északi felföld palóc nyolvterületén két érdekes népszokást találunk virágvasárnapján. Egyik a kiszehajtás, másika "villőzés. A lányok déltájban szalmabábut menyecskeruhába öltöztetnek, aztán énekszóval végigviszik az utcán, majd a falu végén a viz"bedobják, vagy elégetik. Nyitra vidékén a leányok egy feldiszitett füzfaággal,a villővel járnak házról-házra, és minden háznál elénekelnek egy dalt. A házaknál tojást kapnak, majd a gazdaasszony valamelyik leány vlllőágáról letör egy gallyat, azzal sorra veri őket, miközben ezt mondja: mind menjetek firhöz. Mind a két szokás mogfelelőit megtaláljuk a szlovákoknál, cseheknél, de a magyar szokások egyezése csak a szalmabábu 03 zöld ág tárgyi alapjában mutatkozik, mig tartalmi részük ősi uralaltáfti hiedelmeket őriz és elsősorban a házasságra utalnak. Dr. Herkély Károly gömörmegye népi erdőgazdálkodásáról beszélt. Elmondta, hogy milyen helyi szokások szerint használja a nép az erdőt és mit nyer abból. Gombát, bogyót, vadgyümölcsöt gyűjtenek az erdőben, erdei legelőkön legeltetik állataikat és a kaszálókról szerzik be a téli takarmányt. A favágás és faszónégetés is népi munka Gömörben s régi hagyományok szerint müvelik ma is. *j A szép számban megjelent közönség hosszasan tapsolt az előadónak. /MOT/B. FŐVÁROS Zü: A FŐVÁROS SZÉCHENYI DÍSZKÖZGYŰLÉSE. Szendy Károly polgármester beszéde végén azt javasolta a közgyűlésnek, hegy a következő intézkedésekkel hódoljon a legnagyobb magyar emléke előtt és adja látható jelét a székesfőváros hálás ragaszkodásának: A 150 éves évfordulóra kiadja "Széchenyi a legnagyobb és a leghívebb magyar" cimü, Széchenyi egész pályafutását és jelentőségót összefeglaló gazdag képanyaggal disziteti; kötetet;- művészi emléktáblával jelöli meg a Lloyd-palotát, ahol Széchenyi'István 1832-33 között lakett és ahol a Nemzeti Kaszinó hölyi^gei voltak, va'^lnt'a főkapitányság épületét, ahol Széchenyi 1836-tól lf^-ig birt lakással, innen ki serte figyelemmel éa irányitotta a Lánchid ópitésát. A főváros az évforduló napján tartott Országos ünneplés alkalmával diszkandelábert állított a Széchenyi szobor elé és két falikandelábert helyezet;, legnagyobb alkotásaira, a Lánchidra és az Alagutra, ezekben a kandeláberekben gyúlt ki és gyul majd ki minden esztendőben az emlékünnep napján - az ifjúság élő emlékezése és hódolata feléül - az ünnepi láng. A főváros a Magyar Tudományos Akadémia; felkérte árra, hogy a székesfőváros évi 2000 pengős pályadiját, amihez azután a pályanyertes mü kiadására előirányzott 6000 pengő támogatás járul, ebben az évben "Széchenyi hatséa Budapest fejlődésére" cimmel irja ki. Bejelentette a prlgármester, hogy három ösztöndijat alapit a fővár«s a József nádor műszaki egyetem közgazdaságtudományi karán a közgazdasági és kerot; kedelmi osztály három hallgatója részére. /Folvtatáa./