Magyar Országos Tudósító, 1941. június/1

1941-06-03 [254]

/TMttádi Hagy Andjrá* bent Arnoldja. Folytat 4 «.!•/ * Mindet súlyos anyagi nyeblémát jelentett, ÓAÍ. e kQ»»A*ytftt nemcsak az élet anyagi oldalát nézte, hanoi* helyre kívánta hatul a mulass* tásokat, amelyek a nenzet szellemi szinvNwaalának emelésé**! mut«t3c£*tak• így például a kultuazk ármány kiépítette a nyeleoaztályo* elemi la^la rendszerét, amely biztosítja, hogy átlagos műveltségben sokkal gazdagabb, azáltal az eredményaa munkában, termelő felkészültségben lényegéten kiválóbb magyar if jusÁg vegye fel a jövendő 'üzdelaeit. Nem tudjuje «#gállai a helyünket a világversenyben más műveltebb nemzetekkel ajnabon, W n<jm pótoljuk az alsóbb néposztályok műveltségében mutatkozó hiányokat* hlsxgn a nagy német teljesítmények egyik magyarázata is éppen abban rejlik,hogy a tömegek szeli aal szinvonalat igyekeztek az arra hivatottak íokotnl és az értelmiség gazdagításával képessé tették nemzetük belső er^jétt 1 tol jeaitmónyekre. - A viszonyok nem kedveznie a belső kulturális és gazda* sági berendezkedés faJlesztósének, méi*is elismeréssel kell adózni a ke* reskedölmi kormányzat elgondolásainak, amelyek az ország erűjének szómba* vetésével valóra váltják az utéplté*± é* raautépitéat programjaot* V^ataak munkáskezek foglalkoztatáséról van szó, hanem az oretAg életéi jelenté* .érrendszer kiöpitéaóré'l, ami a termelés anyagi előnyeiban.jauta*fcozik meg. Ipari termelésünk amugyis nehézsége- kei küzd a nyersanyag .ellátás* ban mutatkozó természetes nehézségekkel és mégis azt lát juk, hagy 1939# óta az ipari munkások száma öOO.OOO-ről 800.000-re emelkodo4tt» Meg kell említeni azt az akol ót is, amellyel a kormány a kisiparos táraadalom só* gitségére siet, arról a kisipart fejlesztő politikáról,Amely*t!h««a*hanglKva van az olcsó mezőgazdasági hitel biztosításával is* Tasnádi Nagy András ezután elismeréssel beszólt arról a programmról, amelyet Bérdossy Laazló miniszterelnök adott a Képvlselfháznak és amely felöleli az alkotmányreformot, a földbirtokpolitikát és a zsidókérdést. Időzte a miniszterelnök szavait, amelyek szerint a* al# kotményreform alatt nem értünk egyebot, mint azt, hogy a nemzetakarat megnyilvánulása o mai helyzetnek megfelelő módon történhessék* JeJanthatl ez azt, hogy változás lehet abban, hogyan válasszuk meg tőrvényhoróinkatm hogyan állítsuk össze a törvényhozó testületet, de nem jelentheti az alkotmány alapelveinek megváltoztatását. A namzet önrendelkezési jogának* mint az alkotmány alapelvének, érintetlenül ' ell maradni ós "Somait rólunk, nélkülünk*-elv fenntartásával a nemzetnek kell határoznia saját ügyeiben* - A földbirtokpolitika terén - folytatta Tasnádi Hagy András, nem szabad megellnünk, de a magyar föld tökéletes ismerete kell ahhoz, hogy a magyarsíig minden rétegének érdekel összhangbon legitimek megoldhatók a termelés érdekeivel'. Nagy segítség az, hogy a zsidótörvény maradéktalan és megalkuvás nélküli végrehajtása a magyar föle jogos igény* lői száűára megnyitja az utat, mint ahogy tagadhatatlanul érvényesült a magyar fajta az utóbbi időbon a gazdasági életbea épponugy, mint siellemi téren. Nom lehet elvitatni, hogy a zsidó probléma megoldásában komoly lépésekkel haladtunk előre, hiszen a magyar ifjuaág, amely néhány éwei ezelőtt kenyértelen* éggel küzdött, ma egyre jobban tudja biztosítani jövendőjét. Természetes^ ezen a téren sincs megállás, minden ágazatban fokozott erővel keli dolgoznunk azon,hogy a magyar fajta biztosithaaaa a maga kizárólagos uralmat és itt minden magyarnak egyet kell értenie a fi miniszterelnök' el,hogy az eikeveredést keli a zsidóság számára lehetet* / lenné tenni és a gazdasági élet vezetőpozieióiban keresztényeknek kell / irányi tani ok, /» Tasnádi Nagy András ezután a speciális tiszántúli prebll[p mákról szólt, a Tiszántúlról beszélt, amely sokáig mostoha gyermeke