Magyar Országos Tudósító, 1941. június/1
1941-06-05 [254]
—-A TISZTIFŐORVOS JELENTESS A FŐVÁROS KÖZEGÉSZSEGI HELYZETÉRŐL. Dr.Csordás Elemér tisztiföorvos csütörtökön délelőtt tette közzé jelene tósét a főváros közegészségi helyzetéről az elmúlt május . hónapban, A jelentés szerint májusban Budapesten 1215 fővárosi és 602 vidéki született, az összes születések száma 1817, április hónapban 1758,a mult hónapban ezek szerint 59-el több volt a születések száma, mint áprilisban* Elhunytak az elmúlt hónapban összesen 1352-en, ebből 1072 budapesti és 280 vidéki. Áprilisban 1088 fővárosi és 274 vidéki hunyt el Budapesten, ezek szerint a halálozások száma 10-el csökkent. Közli a tisztifőorvos a halálokokat is. Fertőző betegségekben 169-en, rákban 149-on, cukorbetegségben 17-en, idegbajban 109-en, agyvérzésben 78-an, szervi szívbajban 166-an, tüdőgyulladásban 107-en, öngyilkosság következtében 24-en, végelgyengülésben 55-en, baleset következtében 21-en ós egyéb erőszakos eset következtében 9-en hunytak el. A tisztifőorvo3 jelentéséből kiderül,hogy a fertőző rregbetsgedések száma visszaesett Budapesten. Ugyanis még ezóv áprilisában az összes fertőző megbetegedések száma 2069 volt, a mult hónapban már csak 1791. Az elmúlt "májusban hastífuszban 21-en, kanyaróban 1073-an, vörhenyben 287-en, szamárköhögésben 72-en, szövődményes influenzában 27-en, torokbetegségben 30-an, bárány hl ml ében 213-an, vérhasban 28-an' ós maláriában 21-en'betegedtek meg, közülük 23-an elhunytak. /HOT/v.S. HÍREK • OTTLIK GYÖRGY ELŐADÁSA A PORTUGÁL ALKOTMÁNYRÓL,, A Mérnök politikai Társaság legutóbbi ülésén Ottiik György felsőházi tag, a P e ster Lloyd főszerkesztőj 6 tartott előadást Portugália alkotmanyáról« Kolbányi Géza mérnök mondott megnyitót, majd Ottiik György tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását. Beszéde elején Ottiik György rámutatott arra, hogy soha nem volt kor olyan gazdag nagy személyiségekben, mint a mai 0 A történelem dialektikája azt az érde v es ellentétet szülte, hogy amíg általában az individualizmus elhalásáról hallunk panaszokat, addig az átlagemberek közül messze kimagasló nagy egyedek emelkednek saját erejükbó'l a tömegek fölé és adják meg a korszaknak igazi jellegét,, A portugál Vormányfő, Antonio de Oliveira Salazar is egyike ezeknek a nagy egyéniségeknek. Szilárd, aszkéta jellemével, céltudatos akaratával lázongásra, forradalmakra, párt anarchiára hajló népét megállította a lejtőn s uj él etfojmát, négyszáv év óta nem élvezett rendet, nsugalnat és jólétet teremtett. Megalkotta a párt nélküli államot s mindenkin* - állán polgárnak, .de még az állam funkcionáriussának is - legfőbb kötelességévé tette a közérdek szolgálatát. Az egész világon ismert, ho^y egy év alatt megszűr, tette Portugália szinte krónikus költségvetési hiányát, sőt ezen túlmenően állandó évi többletet produkált. Kevésbbá ismertek azonban az 1933ban kihirdetett alkotmány alapelvei s küiBnösen ezen belül a korporációs rendszer szerepe. Ottiik György megállapította, hogy a portugál .^onstutició a végrehajtó hatalom döntő fölényére van felépítve, En ellett azonban a politikai szabadság szükségszerű korlátozását más, egyéni szabadságjogok fenntartásával és biztosításával kompenzálja. A nemzet szuverenitás .'nak alapjai az alkotmány szerint az államfő, a kormány, a nemzetgyűlés és a bíróságok. Viszont az alkotmányos élet négy tényező működésén nyugszik; gaz államfőn, a kormányon, a nemzetgyűlésen és a korporációs kamarán. |\ /folyt. köv 3 /
