Magyar Országos Tudósító, 1941. június/1

1941-06-14 [254]

1, törvényszéki viadás Budapest, 1941, június 14, MATOLCSY TAMÁS BESZÁMOLÓ GYültiSeNEE ÜTóKÖVETKEZMÉNYE, Dr, Matolcsy Tamás o szégggyülési képviselő mandátuma ellen benyújtott pe­tíciót, amikor a közigazgat isi v iroság elutasította, ezt követően tavaly május 13-án megjelent a képviselő "Pilisen, hogy az ottani választóit az eredmény felől tájékoztassa és egy* en v eszémoló v eszédet tartson, Érvezé­se után rokonának dr"i~Gru v er János pilisi ügyvédnek udvarára irvitálték a választókat, ahol tö vv százan jelentek meg. Mivel a gyűlést nem jelentették be, a főszolga v iró arra utasította a csendőröket, hogy a gyűlést oszlassák fel. Ez minden avedály nélkül meg is történt, egyszeri felszólításra kezd­tek szétszéledni az em v erek. De a képviselő testvére Matolcsy Andor író és újságíró felhá v orodott a csendőrség közbelépésén és indulatosan az emberek felé kiáltotti - Ne távozzon senkiK Hol vagyunk? Ázsiá v an? Még tová vv füzte"a szot és olyan kijelentésekre ragadtatta ma­gát, amelyek miatt háromfele bűncselekmény miatt indult ellene eljárás, A királyi ügyészség a csendőrség sérelmére elkövetett felhatalmazásra hiva­talból üldözendő rágalmazás, tová vv á engedetlenségre való felhívás és vé­gül nemzetgyalázás vétsége miatt adott Matolcsy Andor ellen vádiratot. A" bu­dapesti v üntetőtörvényszék ötös tanácsa bűnösnek mondotta ki mindhárom bűn­cselekményben és ezért összbüntetésül hathónapi fogházra és háromévi poli­tikai jogvesztésre Ítélte el, A bejelentett semmiségi panaszok folytán a királyi'Vuria dr. Kvassay Gyula tanácselnök vezetésével és dr, Soóky József kúriai bifc 0 elöadásá v an foglalkozott áz üggyel. Az iratok ismertetése után dr. Kullmann Sándor védő felszólalásában kiemelte, hogy sz ötöstanács nem talált enyhítő körülményevet a vádlott javéra, noha azok nagyszámban álla­píthatók meg és amelyek ply nyomatékosak, hogy ezeknek í igyelembe vételé­vel az ötöstanács által klsza v ott büntetés tulszigorunak jelentkezik s c, jelentékeny mértékben kérte enyhíteni. A királyi kúria . megsemmj » sitette az elsóbíroság itél?tét és a vádlott büntetését looo pengő pénzbün­tetésre enyhítette. Az Ítélet indokolása szsrint a vádlott csakugyan rend' kivül feldúlt lelkiállapot v an követte él a terhére rótt cselekményeket s ez alapon alkalmazni kellett vele szemben az enyhítő 92.-§-t s ehhez ké­p est a büntetését le kellett szállítani, /MOT/G, —A RAEÓCZI-UT/HAZHEOMLAS K&TÉRITÉSI UGYE. A budapesti királyi tábla dr, Werner tanácsa tö v * napon át tartó tárgyalás után he-.-dotett Ítéletet a fcákócr^ -ut 73 szám alatti bérház összeomlásával kapcsolatos kártérítési perben. Ezt v pert a ház volt tulajdonosa a Magyar Általános Ingatlan Bank indította Quittner Ervin műépítész és a Fejér és Dános cég, mint épitő vállalkozó ellen azon a oimen, hogy őket az 1927-ben végzett emeletráépítés körül mulasztások terhelik és ezekre vezethető vissv sza a ház összeomlása. Eb v en az ügyb en a v uclnpe sti királyi törvényszék köz­benszóló Ítéletet hozott és megállapította az alperesek felelősségét a fel­merült károk felének erejéig, A tábla most kihirdetett Íteletében ugyancsak megállapította az építész ős az épitő vállalkozó egyetemleges felelősségét azon az alapon, hogy az emeletráépítés körül történt gondatlanságok folytán az épület statikai helyzete VÍszélyes" módon megváltozott. A"kártérítés ter­jedelme tekintetében a tá v la az első bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az alperesek felelősségét a statikai helyzet helyreállításával já­ró kiadások husz százalékára korlátozta, /MOT/G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom