Magyar Országos Tudósító, 1941. május/1

1941-05-05 [252]

2, törvényszéki t-Iadás, Budapest, 1941, május 5. A E2RÁLYI ÍTÉLŐTÁBLA ÖTVENÉVES JUBHEUkA. ' A budapesti királyi Ítélőtábla hétfőn reggel ár. Alföldy Dezső elnök­lés ével teljes ülést tartett. amelyen nemcsak a budapesti tábla bírói kara, hanem dr. Strache Gusztáv kir. főügyész vezetésével a főügyész­ség tagjai is ^teljes számban jelentek-meg. Dr. Alföldy Dezső elnöki megnyitó beszédében emelkedett szavakkal emlékezett mer arról, hogy ma van ötven^esztendeje annak, hogy a macyar királyi Ítélőtáblák megkezd­ték működésüket; Részletesen ismertette a királyi Ítélőtáblák félévszá­zados működését, megemlített©, hogy a királyi"Ítélőtáblák Ítélkezésének mühelyében jött létre számos olyan jogszabály amely aztán átment az élettel folyton kapcsolatot tartó és mind ^azdaerabbá fejlődő biró* fa­korlátba, sőt utóbb alkov-ott törvényeinkbe" is , Az Ítélőtáblák működése - mondotta az elnök - ekként a nemzet részéről mind nagyobb elismerés­re es a jogkereső közönség részéről mind nagyobb bizalomra tett szer*.. ­- amikor ránkszakadt az ország szátdarabolásának szinte észbontó r~r rencsétlensége* A ti-i»noni béiesparancs m&^f os', t.ott» »a 0 rszagot terüle­tének "Ragy T fezétől és hat rnsKT-ar JVXÍ*x '*«áx&-t£bi xéniás ágra kárhoz­tatott. De az ezeréves dicse múltban gyökerező és gondviselésszerű ren­deltetés tudatától áthatott magyar életerő lassankint lerázza hatalmas barátainak nagyért ékü támogatásával testéről a rabbilincse kot. Sorra kerültek vissza az elszakított országrészek, négy magyar királyi Ítélő­táblai székhely lett ismét a miénk is az ott újra felállított magyar Ítélőtáblák megint a magyar igazságszolgáltatás fényforrásaivá váltak. Az elnök lelkes szavait a teljes ülés nagy tetszéssel fogad­ta. Ezt követően dr. vitéz Keresztes György és dr. László :á ártón, a budapesti királyi ítélőtáblához újonnan kinevezett tanácselnökök tet­ték le a hivatalos esküt. Jelentette ezután a teljes ülés jegysője,hogy dr. Méhes Ignác, a budapesti királyi Ítélőtábla bírói karából kivált 4 mert a magyar királyi kúriához nevezték ki itélőbírónak. Végül dr. Pal­ffy Elek, a most kinevezett uj királyi Ítélőtáblai bíró tette Is a hi­vatalos e3küt. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte az uj tanácselnökö­ket és az uj táblabírót és nagy elismeréssel búcsúzott a kúriához kine­vezett dr. Méhes Imáétól. /faOT/G. CIP5DRÁGITASI ÚGY AZ UZSORA BÍRÓSÁG ELŐTT. A királyi ügyészség vádat emelt özv, Dóczi L-.órné Rákóczi-uti cipőáruk^"­tulajdonosnő ellen árdrágító visszaélés büntette címén. Dócziné áruházá­ban - a vád szerint - 194o juniue lo-én egy pár bamaszinü félcipőért a 19 pengő 4o fillérben megállapított kirakati ár helyett 2o pengőt kér­tek. Minthogy ez az árdrágítás az árkormányMztosság véleménye szerint a közellátás érdekeit veszélyeztette, a királyi ügyészség a vádlottal szemben a kincstár javára 5oo pengős vagyoni elégtétel megfizetését is indítványozta. Az ügyet hétfőn tárgyalta az uzsorablróság Máthé-tanácsa, amely előtt a vádlott tagadta bűnösségét s azt állította, hogy tévedés történt, amennyiben az inkriminált árat nem ő, hanem távollétében a testvérbátyja, Agulár Ignác kérte a vevőtől. Az árVorménybiztoss^g ugyan­is akkortájt rendeletet bocsátott ki s ebben a kész cipőáruk után három­százalékos felár felszámítását engedélyezte, de Agulár Ignác figyelmét elkerülte az a körülmény, hogy ennek a rendeletnek az érvénye csak ti­zenöt nap múlva lépett hatályba. A vádlott ezv. Dóczi Mórné hangoztatta, hogy amint az esetről értesült, önként jelentést tett az ügyről a ható­ság előtt. A kihallgatott tanuk megerősítették a vádlott védevezését. Dusárdy István dr, védő felszólalása után Mankovics Antal dr. ügyészségi alelnök özv, Dóozi íáórnéval szem v en a vádat elejtette, egyben indítvá­nyozta a bűnügy irataira 1 /- a királyi ügyészség számára leendő visszakül­dését, hogy az árdrágításért felelős"Agulár Ignáccal szem v en a bűnvádi eljárást megindíthassák. A bíróság ebben az értelemben határozott és ¥zv, Dóczi Mórnéval szem v en a büntető eljárást megszüntette. /MOT/ Ky.

Next

/
Oldalképek
Tartalom