Magyar Országos Tudósító, 1941. április/1

1941-04-02 [250]

DELMEZőSEGRől. Az OMGE közgazdasági szakosztálya Czettler Jonő titkos tanácsos olnöklésóvol ülést tartott a mezőgazdasági vásárral kapésolato­san rendezott közteloki gazdahét során, ahol Ihrig Károly egyetemi tanár tartott előadást az árviszonylatokról ós jövedelmezőségről. Előadásában vázolta, hogy a szabad gazdálkodásban szabadon birkóztak egymással a gazdasági erők, ma azonban más a helyzet, amit nem lehet csupán magán­gazdasági szempontból áttekinteni. Be jel öntötte, hogy előadásában az ag­rárollóval kivan foglalkozni s az azzal összefüggő kérdéseket ismertetni. Az agrárolló célja - mondotta - hogy mogmutassa a mozőgazdasági és egyéb erodotü áruk ára közötti különbséget. Alakulása többféle körülménytől függ s igy vizsgálata is attól, hogy mivel akarjuk az egyes mezőgazdasági tormolvényokot összehasonlítani. Gyakorlati szempontból nem mindegy annak megállapítása, hogy milyen számítás jár erodménnyel. Tulajdonképpen két­féle agrárolló van, a közgazdasági és az üzomi agrárolló. A kettő között néha^lenyegos eltérés mutatkozik. Ezekot a különbségeket Ihrig Károly táblázatok sogitségóvol szemléltette és arra a megállapításra jutott, hogy az ugynovozott közgazdasági agrárolló nem mutatja a Valóságot, mert igon sok a mezőgazdálkodásra közömbös ogyéb orodetü áruk értékét is feltünte­ti, mig az üzemi agrárolló őzökkel nem számol. Az 1933-ban tapasztalt mezőgazdasági válség időjén az 1939 augusztusi időszakot, ami a mostani háborút közvotlenül megelőzte, az 1940 évi októberi helyzetet és az idei januári állapotot hasonlította össze. A közgazdasági ós az üzemi agrárolló adatai között látszólag kicsi az eltérés, do mégis jelentős a két számítás szerint. lián maga az a körül­mény, hogy a közgazdasági agrárollónál nagykereskedelmi árakkal számol­nak, mutatja, hogy ez nem lohot holyos, mert a nagykereskedelmi s az ugy­novozott majori arak között nagy a különbség. Ezért vbn szükség a majori arab alakulását fi gyei omb ovo vő agrárolló kiszámítására és volna szükség az országot bizonyos zónákra osztani, amelyekben körülbelül megközelítő­en hasonló a majori árak alakulása, 'Az agrárolló csak árviszonylatot jelöl és nem fejezi ki a vásárlóerőt. A piackutatási statisztika mellott kutatni kell a vásárló­erőt is, mert ennek indexszáma szintén igen fontos. Figyelőmbe kell venni azt is, mikor, mennyi áruval rendelkezik a mezőgazdálkodás, még akkor is, ha ez rendkívül moghoziti a kutatást. Az agrárolló számai csak akkor vol­nának elfogadhatók, ha a gazda mindont egyforma áron tudna értékesíteni, de sajnos oz nom igy van. Gyakorlati szempontból feltétlenül nagy jelentő­sége van az árkutatásnak, mert az árak alakul ás ónak' vizsgálat ábOi leszűrt erodményokot az ármegállapításnál veszik figyelembe. Végül ogy határozati javaslatot torjesztott be Ihrig Károly, amoly szorint az OMGE Örömmel üdvözli a földművelésügyi miniszter által moginditott kutatómunkát és azok további támogatás át kéri. Először Ooist Gáspár szólt hozzá az előadáshoz, azt kérte, hogy az egyes tájakat külön vogyék vizsgálat alá, mert mindenhol mások a termelési, beszerzési és értékesítési viszonyok. f Mutsohonbachor Emil ugyanosak holyosli az áralakulás kuta­tását, mort sajnos az agrárolló ma som tűnt el. A határozati javaslatot azzal kéri kiogészitoni, hogy az ármegállapitásóknál komolyan vogyék fi­gyolombo a kutatások eredményét. Ezután még Kégl János és mások szóltak az előadáshoz és az . egyes fölszólal ás okra Ihrig Károly, az előadó adta meg a szükségos választ. A közgazdasági szakosztály ülése Ozettler Jenő elnök zárószavaival ért vegot./MOT/J. J — rí \ AMI

Next

/
Oldalképek
Tartalom