Magyar Országos Tudósító, 1941. április/1

1941-04-01 [250]

Kézirat. IJ Tizenkettedik kiadna. Budapest, 1941 .április 1. "XXIII. évfolyam, 87. Pzám. / Az OMGE igazgató választmányi l'iése. F o 1 y ta t á s 2,/ Ugyanigy mélVatta a rendézőbizottság tagjainak munkáján is, akiknek nevében * vitéz Teleki Béla gróf elnök mondott ksözöneiet az al ima erő szavakért. /A kitüntetések átadásáról későbbi kiadásunkban számolunk be./ Ezután líuteclianbaeher 4~.il dr,, a OMGE Ügyvezető igazgatója mondótta el beszároló beszédét a mezőgazdaság k.elyzetérői, a mezőgazdasági vonatkozású intézkedésekre*!, .valamint ar iái .-ékese -kel folyhatott t árgyal ás ok ról. líem szabad az ünnepélyes g:'llauatban sem megfeledkezni arrói -moc'otta - hogy rossz gazdasági V/ben élünk.és ha nem sikerül az akadályokat leküzdeni, akkor még <Jvekig --rezni fogjuk hatásukén. A helyzetet az árvizek és a belvizkái-ek csak súlyosbították, az őszi vetések nagy rés ze kimaradt ós másfél millió hold buzavetesterulettel van most kevesebb. Számításba véve a többi kieséseket is azt lehet mondani a legnagyobb Jeleim ónyes seggel lehetett csak p katasztrófát el- retilná . Kiviteli "mérlegünk alakulásáról is neglátszik ez, amig az előa'i években jelentős összeg mutatkozott a ki.lkeresk.edexelmi mérlgben javunkra, 13a ez a mérleg már passzív". Ennek igen nagy jelentősege van a nemzet-közi fieztések al árulásában, mert ha kivinni nem tudunk és megfelelő csereérté keket nem tudunk előá 11 tani az a belső ellátás korlátozásara is vezet, és a fontcsabb ví&kkek szolgáltatás éban fennakadás áll elő. Minden a termés z-1.1 csapások * következménye és a veszély ez évoen is előreveti árnyékát, nagy nehézségekkel keli számolni, Iiyan körülmények rdzött az irányított gazdái::odás .nyomul mindnagyobb mertékben előtérbe, aminek bizonyos elkerülhetetlen következményei lettek és ezt már fann kell tartani akkor legalább jól kezeljék a rendszabályokat és történjen gondoskodás arról, ho y a gazda: gátlások nélkül végezhessék munkájukat • A jóakarat megvan az illeti*? ke 3 ek részéről, sikerült bizonyos könnyítéseket elérni. t A _ probl ám'ák kö z éppont 3 ában az árkérdés me; -elő ós a áll és a gazdaközönség nagy érdél lődéssol várja milyen lesz ezévben az árrögzicós, amikor a termieési köm a ágak egyre emelkednek és a bevételek csekkensére kell számítani. Annak az elvnek kell érvényesülni mindenesetre, ho y a gazda megkap ja költségeit és az ármojái1apitas az összes kérdések'és a készlet figyelembevételével történjen* Erre"már q|pst keli gondolni. Párhuzamos ezzel a munkaébrek rögzítésének eordése is, mert kimondták, hogy a minimális munkabér agyban maximálissá :t.s válik, de a mun.k.abbrek a gya-orlatban sajnos mégis emelkedést mu.atnak. Kevesebb munkára ösztönzi a nagximáit munkabér a mun'-ásókat, nem akarnak többet delgpzni, amikor kevesebb munkával is megtudják szerezni életszükségleteiket. A további okban a mezőgazdasági hitel kérdésével foglalkozott Murschenbacher Emil és elmondta, hogy • Ar kSt pénzintézet megkezdte a kitelek folyósítását, a feltétele!: elég kedvezőek, bár a kifizethető Összeget 50.000 pengőben állapították meg, de ez is nagyban hozzájárulj majd a mezőgazdasági be ruh ázás okhoz. Megjelent a zöldhitelrendelet is a multévihez hasonló formában azzal a bővítéssel, hogy a mütrágyanieelt a duplájára emelték é-s a gya: jura is folyósítana! hitelt. Végül a jégtarifa bizottság munkájáról számolt be és azt a véleményét fejezte ki, 'hogy fokozó , erővel kell dolgoznia anagyar mezőgazdaságnak, hogy az eddigieknél j bb gazdasági év felé haladhassunk, A

z igazgatói jelentéshez elsőnek vitéz Purgly Emil szólt hozzáá Be ez éd eben a kénysz rgazdágkodás kérdésével foglalkozott, ami feleslegesnek és voszé .lyesnek tárt, mert szerinte a magyar mezőgazda maga is meg" " Vidja állapítani, mit t emeljen; minek a termelése rentábilis, ha megfelelő árakat állapítanak meg. A gazdái: mindent elkövetnek, ne-y az ország köze, lát ás a biztosítva legyen, csak az árak