Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2
1941-03-20 [249]
-A MAGYAR TERVGAZDÁLKODÁS ALAPJÁT-, A Mérnök politikai Társ asag^ legutóbbi ülésén Kolbányi Géza mérnök megnyitószavai utan a magyar ipar kérdéseiről rendezett előadássorozatban vitéz Galócsy Zsigmond vaskohó-mérnök, egyetemi ái tanár tartott előadást "A magyar tervgazdálkodás alapjai" cimmel. A magyar tervgazdálkodás alapjait a történelmi multunkon nyugvó adottságainkra kell építeni - mondotta az előadó. Ha vannak is általános érvényű gazdasági törvények minden ország ezeket sajátos faji jellegének megfelelően ugy szövegezi, hogy azzal saját fajtáját szolgálja. Bármennyire is beleilleszkedünk a'népek nagy társadalmi és gazdasági életközösségébe, mindig visszamarad egy kis különállás. Tájadottságunk, szomszédaink, faji adottságaink, melyek közül nem utolsó sorban a termékeny fant á* iát kell kiemelni,, termeszééi kincseink azok a főbb adottságok, amelyek sajátos mivoltuknál fogva alkalmasak a népek kialakuló nagy összjátékában is különállásunk biztosit á*» ára 0 A tervgazdálkodás végrehajtásá» ra t ermelési gazdasági tanácsot kei! életre hivni, amelynek tagjait az eredményesség érdekében a gazdasági, életet cselekvően élő tenciák sorából nevezné ki a kormány javaslatára az államfőé A tanács közvetlenül a törvényhozásnak volna alávetve„ Ez az ors-ágépitő tanács lesz a gazdasági újjáépítés tervező irodája 0 A t.anács által javasolt gazdasági megoldásokat az országgyűlés^ önti törvénybe és az ajlamfő szentesíti. A végeehajtásről a mindenkori kormányzat gondoskodik.2> A tervgazdálkodás tőkeszükségletét közvetett uton maguk az elvégzett haszbos. beruházások fedezik jórészben. A beruházási tőke kereken 60^-ban az állampénztárba folyik* A nemzet által felhasználható pénzmennyiséget és pénzforgalmat kizárólag a nemzet teljesítő- és fogyasztóképessége határolja? - Legsürgősebb teendőinké felmérni és meghatározni teljes egészében a . mai gazdasági á'ippotot, meg áll api tani, mennyiben áll a mai gazdasági rend a magyarság, gazdasági boldogulásnak útjában és mennyiben annak seg£tségsre c Fel kell vázolni a holnapután Magyarországát és megállapítani azokat az ' eszközöket, amelyekkel az valóra váltható. Ki kell dolgozni az első tiz év pgogrammját„ melynek a kellő jövedelem elosztájj biztositásábál a min.^1 több független kis egyed teremtéséből, valamint a pénz- és hitelrendszerünknek megfelelő megszervezéséből kell elindulni,' Á z előadáshoz vitéz Berencsy Béla, Dóry Béla, Hornung Andor, dr* Vletorisz József sző-ltak hozzá a jelenlévő mérnökök közül, dr. Szabados I s tván mint pénzügyi szakember üdvözölte örömmel a mérnökök kiállását a tervgazdálkodás problémáinak pénzügyi kérdéseiben. Az utolsó 50 évben a mérnökök állították át az egés z v 11 ágot és igy az elkövetkezendő évtizedekben is megfelelő szerpet kell kapniok az örszágépités munkájában, A vitát dr. Vér Tibor felszólalása zárta be./MOT/Jc —-ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSOK NEMZETISÉGI VIDÉKEN, A magyar szórványok vidékén, a szil ágyme, yei Álsószopor községben a magyar és roi^án lakosság együtt emelt Orazágz ászlót e A román zenekar a Himnuszt, a magyar énekkar a Hiszekegyet adta elő, majd a helybeli szónokok utan az EONB nevében Végh Mihály tanácstag avatta fel az Országzászlót r végül a Szózattal ért véget az ünnepség, amelyen a járási hatógágok' és a katonai parancsnokság képviselői is »ósztw-.vetteko Técső szabad koronaváros, felszabadul ás ának második évfordulóját Országzászló avatással ünnepelte 5 Áz ünnepségen megjelent Jurka Pláviusz főispán ós Ajtay Gábor alispán vezetésével Máramarso megye közigazgatásának vezetősége, a honvédség képvis alői és az ősi város többozerfőnyi népe, A vegyes ipartársulat nevében Toperczer Lajos elnök adta át az első lobogó+, majd az EONB nevében dr. Széli Sándor tanácstag mondott beszedető Befejezésül a mult, jelen és jövő nemzedék kjbvi sóletében a lakosság három képviselője tett eskftt az Országzászló T/eőtt, annak céljaiért való, küzdelemre,/MOT/B 0 U
