Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2
1941-03-28 [249]
A DOHÁN YTERMEI,ÖK ORSZÁGOS EGYES "ÜLETÉNEK . ; GYŰLÉSEI. Pénteken délben tartotta évi rendes közgyűlését és igazgató választmányi ülését a Dohánytermelők Országos Egyesülőt© a Köztelek tanácstermében. .4 Gróf Bethlen Pál elnök üdvözölte a pénzügyminisztérium ós a DohányjövedK képviseletében megjelent Fattingor Sándor-dr, min. osztályfőnököt, a Dohány jövedék központi igazgatóját,' .» ^ . 1 ; . sS&.r": . Ezután megemlékezett j£rassa# lovag Kerpely Kálmán*dr. egyetemi tanár, a növénytermelés tanszékéimegszervezőjének elhalálozásáról. Az ő érdeme volt a dohánytermelési kísérleti állomás megszervezése, s ő irányítottá 40 éven keresztül a magyar dohánytermelés ügyét. Az elnök javasolta, hogy Kerpely Kálmán emlékét a magyar dohánytermeléssel foglalkozók társadalma méltóképpen örökítse meg. Ezután ismertette az 1940 évi időjárás hatását a dohánytermelésre. Az időjárás általában kedveződen volt^ de végeredményben az 1940 évi termés minőségileg mégis jobb a közepesnél, mennyiségileg azonban a közepesnél jóval gyengébb volt,, Beszámolt a dohánybeváltásl áraknak 30 %-os felemoléséről^, majd ismertette az ipari célokra termelt dohánymag-termesztés mennyiségi emelkedését, Boglalkozott a jégbiztosítás kérdésével, Ismertette a dohánytermelésre vonatkozó statisztikai adatokat, amelyek szerint az 1940 évben' az anyaországban beültetett 21o305 katasztrális holdról összesen 125,284 mázsa dohányt váltott be a dohányjövedék; 10 p 174 o 065 pengőért., vagyfts a 100 kilogrammonkénti átlagár 81 pengő 21 fillért tett ki, egy katasztrális hold hozama 588 kilogramm;, vagyis 477 pengő 54 fillér, A 7J erdélyi dohánytermelés rondkivül rossz minőségű volt, mert a román dohány jövedék olyan vidékeken is termeltetett, amelyek dohánytermelésre egyáltalán nem voltak alkalmasak. Az elnöki beszámolóhoz Eszenyi Jenő szóit hozzá, aki sajnálattal állapította meg, hogy a dohánytermelési terület visszafejlődött és az egy évi termelés már nem is fedezi az egy évi belföldi szükségletet sem; hplott a dohányt külföldön szinte korlátlanul el lehetne helyezni, 240.000 mázsa az évi szükséglet, s ennek megfelelően 40,000 katasztrá-lis holdban kellene dohányt termelni. Javasolta ,hogy az egyesület tegyen lépéseket a termelői beváltási ár további emelése irántj, ami keresztülvihető volna a fogyasztó^ árak emelése nélkül, ha az állam az adóbevételek egy részéről lomondana. Az elhangzott felszólalásokra dr« Fattingor Sándor, a Dohány jövedék központi igazgatója rámutatott arra, nogy a háború lényegesen megváltoztatta a dohánytermelés helyzetét, Ma ismét növelni kell a termelést, gondoskodnunk kell arról is, hogy megfelelő mennyiségű exportáru is legyen, amelyért valutást és nyersanyagokat kaphatunk .Igen fontos tehát a termelő területek növelése. A beváltási árak 30 $-os eme-» lésével elmentünk az elérhető határig, A termelés fokozása azért jár nehézségekkel, mert a különböző termelési ágak versenyeznek egymással, s egészen természetes, hogy a kenyérmagvak es az ipari magvak fontosabbak. Mégis remélhető, hogy a termelése32-33,000 katasztrális holdra sikorül felfokozni. Gróf Bethlen Pál elnök köszönetet mondott F a ttinger^Sándor min, osztályfőnöknek megértő támogatásáért., majd P§pp Szász Tamás, a Dohánytermelők Országos Egyesületének igazgatója ismertette az uj földbirtokpolitikai törvény 28, ; $-ának értelmezését, s ezzel kapcsolatosan javasolta, hogy a dohánytermelés! érdekek védőimére tervezetet dolgozzanak ki. Az igazgatóválasztmányi és számvizsgálóbizottsági tagok ^égválasztása után a közgyűlés elfogadta az 1940* évi boszómolót, a pénztári jelentést és az 1941. évi költségvetést. Az indítványok kapcsán báró Véosey Miklós és Várady S^abó Jónosné javasolták, hogy a dohánytermelő.: beldankint egy pengőt ajánljaI nalc fel arra a célra, hogy a doh ányk 9 rt és zk é oző tanulóinak arra rászoI ruló szüleit támogassák-. Gosztonyi Andor ind! tváhyózt a? hogy a doh ányk er~ I teszek részére ruha- és cipőellátási ak.ciót szervezzenek. A javaslato\ kat kiadták az intózőbizottságnak,AíOT/Soh.
