Magyar Országos Tudósító, 1941. március/2
1941-03-26 [249]
éZ ÉRDEXKEP VISELETEK REFORMJA, Az Országos Nemzeti Klub előadássorozatában szerdán este Kelemen Móric, a Magyar Racionalizálási Bizottság igazgatója tartott előadást az érdskképviseletek reformjárói. Ismertette az érdekképviseletek fejlődését a francia származású kamarák es az angol szabad érdekképviseletek rendszerén keresztül az olasz, portugál és a német autoritativ államok mai érdekképviseleti rendszeréig, özeknek a szervezetétj tagozódását és a velük elért eredményeket* Megállapította ezután azt, hogy Magyarország az érdekképviseletek kiépítésében elmaradt a külfölddel szemben^ mert nemcsak a szabadfoglalkozásúak egyrészenél, hanem az ország igen értékes két társadalmi rétegénél: a munkásoknál és a magánaikalmaz ott aknái az érdekképviseleti rendszernek korszerű kiépítése teljesen hiányzik. Az érdekképviseleti rendszer felépítésének azonban igen nagy gonddal és tervszerűséggel, nem pedig ötlotszerűen kell megtörténnie, mégpedig a magyar hagyományok, a magyar jogrendszer és a magyar szellemiség jegyében a mai gazdasági és szociális viszonyok figyelembevételével. Nem kivonná erőszakolni a kamarai rendszert sem, hanem ot, ahol a történelmi fejlődés azt lehetővé toszi: a szabad érdekképviseleteket tartaná mog: ezeknek működését azonban egysógos elvek szerint kellene szabályozni. Igen nagy hibának tartaná, ha a közalkalmazottakat is bevonnák az érdekképviseletek rendszerébe, mert Franciaország katasztrófája részben annak a bolső erkölcsi meglazul ásnak tudható be, amelyet a közalkalmazottak egy részének szakszervezetekbe való tömörülése idézett elé'. Nem tartja kivonatosnak az érdekképviseleteknek az országgyűlés alsóházába való szerves bevonását som, mert ez az érdekképviseletek életébe bevinné a napi politikát, márpedig ezeket eredményes, működésük érdekébon a napi politikától teljesón távol kell tartani. Ehelyett szivesebben látna e ;y központi, gazdasági tanács féle szervet, amely a gazdasági érdekképviseleteket fogná össze, annál inkább, miután a ma fennálló különböző tanácsok érdemleges működést nem igen fejtenek ki. Az előadást igen nagyszámú, előkelő közönség hallgatta végig, amelynek nevében Karafiáth Jenő titkos tanácsos, elnök mondott az előadónak köszönetet,/MOT/B. AZ ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK KÖZGYŰLÉSE, A Budapesti Épitőmosterok Ipartostüloto most tartotta közgyűlését. Fridrich F.G-éza főjegyző a mult évi működésről szóló jelentést terjesztette elő, A jelentés szonbnt az építési tevékenység 1940-ben 40 százalékkal haladta meg az előző évben visszaesőit építkezést s az újonnan keletkezett lakások száma majdnem elérte az 1938-ban termelt lakásokét. Az építési költségek a mult évben 15-18 jí-kai emelkedtek. Elnökké a tragikus körülmények között elhunyt Radó Sándor örökébe Kap^étér - Béla építőmestert választottá:.: meg, alelnökök lettek Klenovits Pál, vitéz Márton Ferenc és vitéz Kápuvárjr G u sztáv. A közgyűlés az árvízkárosult a': részére ezer pengő adományt, a felsőépitőipariskola szegényeorsu tanulóinak segélyezésére 1500 pengőt, az erdélyi Sparöstanoncotthon javára pedig 500 pengőt szavazott meg, /MOT/B, A BUDA VIDÉKI IPAROSOK ÉS KERESKEDŐK KÖRE most tartotta közgyűlését, amolyon Abt Albint, a Keresztény Párt budakörnyéki ügyvezető elnökét örökös diszelnökévé választotta meg. Abt Albin, amikor megköszönte a bizalmat, felszólítottá a budavidéki zárt ogységben élő németajkú iparos- és kereskedő 1 : társadalmát, hogy a mai nagy történelmi időkbon teljes odaadással, példás,lelkiismeretes és kitartó munkával, hűséggel szolgálják a szontistváni keresztény Nagymagyarorszá,, boldog megújhodását. Indítványára a közgyűlés táviratilag üdvözölte Varga József iparügyi és kereskedelemügyi minisztert. /MOT/3,
