Magyar Országos Tudósító, 1941. március/1
1941-03-16 [248]
/Az újságírók s zabád ságünnepe. Folytatá s.l,/ Tora Tibor b eszéde az újs ágírók szabadsági ak ómajá n 0 A kamarai közgyűlés után a Magyar Újságírók Egyesülete rendezte meg szabadságlakomáját a Gellért szálló márványtermében. A háromszáz teritékes közebédon résztvettek a magyar sajtó vezetőrgyéniségein kivül az újságírók igen nagyszámban, s mint vendégek megjelentek Tasnádi Nagy András dr <, titkos tanácsos, a Képviselőház elnöke, Törs Tibor és Szinyoi Morse Jenő, a Képviselőház alelnökei, Thuránszky László dr.miniszteri osztályfőnök, a Miniszterelnökségi sajtó 0 sztály vezetője, Ullein-Reviczky Antal dr. rk,követ, meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Dulin Elek dr.miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály hővezetője és Hindy Zoltán dr,, a MAEE ügyvezető igazgatója, a Sajtókamara tÍ3Z .életi tagja • Dr 3 Tóth László főszerkesztő, az U js ágiróegyesület elnöke a Kormányzóra mondott pohárköszöntőt, majd Törs Tibor, az Országos Magyar Sajtókamara tiszteleti tagja, a Képviselőház alelnöke tartott ünnepi beszédet, kezében a Jókai-serleggel, - Rendkívüli körülmények között ünnepeljük az'idén március 15-^ét, - mondotta Törs Tibor « körülöttünk háború pusztít, amelynek hatásait mi is érezzük. Rendkívüli intézkedésekre volt szükség és a rendelői eltérő keretek között folyik a magyar sajtó élete is, A szabadsá^nnejpét, a szabadság éltető fogalmát nem hagyták érintetlenül a világesemények és igy idén másképp kell ünnepelnünk március 15-ét, mint más évekbon» Az ünnep belső lényegében van a változás, 1941. március 15-én azt kell vizsgálnunk, mit jelent ez az ünnep és annak belső gondolati tartalma nemzeti jö/őnk, abban a magyar sajtó jövő fejlődése szompont jából • - A szabadság fogalwa és a nemzetek érzés világában betöltött helye mintha mindenütt átalakulna. A leglényegesebb ez az átalakulás éppen Franciaországban, a forradalmi szabadság hazájában, ahol a sza-» badság, egyenlőség, testvériség jelszavát a munka, család, haza jels^eva váltotta fel, A vezetőeszmék és a forradalmi megmozdulás hajtóenergiáját 1848, márciusában mi is Franciaországtól vettük őt, de - szögezzük lo nyomban - már akkor is lényeges különbséggel, A franciáját szamára a szabadság az egyéb szabadságát jelentette, a belső kormányzati hatalommal szemben, ezzel szemben a mi számunkra a szabadság a nemzeti szabadságot, a függetlenséget jelentette az idegen elnyomatás hosszú ébszázadai után. Az egyéni szabadság vágya sokat vesztett Franciaországban is a legutóbbi idők eseményeinek hatása alatt, ezzel szemben nálunk a nemzeti szabadság, a függetlenség gondolata szinte változatlan erővel élt tovább a lelkekben^ - Az 1840_.es évek és az 1940-es évek szabadsággondolata között azonban a mi számunkra is lényeges különbség van. Az első egy élni akaró nemzet függetlenségét követelte, s ma egy függotlen ország élni akarása a cél, Amig körülöttünk gigászi erők harca tombol, mi eközben tovább akarjuk élni integer magyar életünket* A magyar soha nom tudott szabadság nélkül élni, ez legjellemzőbb nemzeti sajátosságunk, Nom értették mog ezt a nemzetet, amely az ázsiai szteppékről a szabadság olthatatlan vágyát hozta magával, ezt a szabadságvágyat káros ellenséges indulatnak tekintették azok, akikkel politikai és történelmi sorsközösségben éltünk. Ha megértettek volna bennünket, ha elnyomás, orőszak helyett barátsággal közeledtek volna hozzánk, milyen hatalmas érték lett volna ez a történelmi egymásrautaltság. Talán másként alakult volna Középeurűpa, vagy egész Európa sorsa. Joggal remélhet jük,hogy nem ismétlődik mog ez a világtörténelmi baklövés és Európa megérti, hogy a független, erős Magyarországra nemosak nekünk, do neki is szüksége van Q - És most. amikor a rendkívüli helyzetbe beleilleszkedve vizsgáljuk a márciusi ünnop jelentőségét, nézzük, mit hoz az 1941-es év maroiusa a magyar sajtó számára, vagy mé-glnkább mit követel meg a magyar sajtótól, /folyt. kov 0 /
