Magyar Országos Tudósító, 1941. február/2

1941-02-20 [247]

HÍREK : A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT csütörtökön felolvasóülést tartott, amelyen dr. Fekete Lajos egyetemi tanár "Mohamedán vallási élet a török­kori Budán" cirnmel Budapost készülő történetének, Buda törökkbri életé­nek egy fejezetét mutatta be, A felolvasó előbb a mohamedán egyházi élet szentélyeit, a dzsámikat és mecseteket ismertette, aztán ezek vezetőit, a világi papságot, majd a mohamedán egyház szerzeteseit, a derviseket jellemezte 3 végül az iszlám világ nagyszabású karitatív munkájának alap­járó, a vakafról szólt, s minden vonatkozásokban kimutatta, hogy a tö­rök-iszlám világ Budát nem tekintette távoli, elhanyagolható szigetnek, hanem azt egész lelkével magához igyekezett ölelni, a saját világába, a saját szentjeinek oltalma alá akarta vonni. Az érdekes felolvasási, az elnöklő dr. Lukinich Imre egyetemi ny. r. tanár, másodelnök mondott kö­szönetet a fölolvas ónak ./MOT/B. _l ét TÖRVÉNYSZÉK —ÉLETFOGYTIG TARTÓ FEGYH..ZRA ÍTÉLTÉK A SALKKÖVESKUTI GYILKOS ASSZONYT. A Vas-megyei Salkköveskuton a mult év szeptemberében letartóztattál: Buus Mihály né sz. Globics Mariát, §azda feleségét annak gyanúja miatt, hogy arzénnel megmérgezte édesanyját és édosapját, akik mindketten meg­haltak. A szombathelyi kir. törvényszék ma vonta felelősségre Buus^Mihály­nét, aki ollen a kir. ügyészség gyilkosság, gyilkosság kisérlete és szándékos emberölés miatt emelt vádat. Az asszony ugy az édesanyja, mint édesapja megmérgez és ét tagadta, A törvényszék bűnösnek, mondta ki Buus Mihálynét gyilkosság bűntettében és ezért életfogytig tartó fegy­házbüntetésre Ítélte. Az elitélt asszony és a kir. ügyész, fellebbezést jelentette 1- be./MOT/X. POLITIKA H- AZ ERDÉLYI PART MAROS-TORDA MEGYEI ..RTEK.EZLETE, Marosvásárhely február 20.Az Erdélyi Párt Ma.ros-Torda megyei csoportja ma délben tartotta zász­lóbontó értekezletét Marosvásárhelyen a református loánygimnézium nagy­termében. Gróf Toidalaghy Mihály főispán üdvözölte a megjelenteket, különös melegséggel köszöntötte az anyaországból érkezett résztvevőket, akik nogje..onősükkel, - mint mondotta - kifejezésre juta tói.., hogy együttes elgondolással '-.ivár.ják szolgálni a közös építőmunka '.-./ét. E z után a főispán vázolta az értekezlet célkitűzéseit, ki­fejtette, hogy az Erdélyi ^agyar Párt társadalmi és felekor •• ti különb­ség nélkül el van telve attoi a gondolattól, hogy a haza é; ekében kö­zös munkát folytasson. Az ardélyi magyar társadalom attól a vágytól '-g.. hogy elsősorban is megtartsa ezt a helyet is, hogy Szent -'-stvái: biro­íiálmár.a": ""ifojlesztését és mogorősödését olősogitso. A hangsúlyt- folytai­ta' ezutái: a főispán- nem is a pártra, hanem az országra kivanja helyez­ni. Munkáinkban a tekintélyeivnek kell érvényesülni, de e to'rintéiyelv­bon nem önös érdekeket, ^személyi érdekeket koli szolgálni* Célkitűzései ni: végrehajtásiban össze kell fogni, s c­zért belevonjuk munkánkba a kisembereket, iparosokat és munkásokat is. Felmerült az a kérdés is, miért kell megal aki tani az E r délyi Pártot, miért nem csatlakoz! valamelyik meglévő párthoz. Mi erdélyié 1 : ezen a téren tovább vagyunk, mint az anyaors z ág. Nézetünk az, hogy nem pártna'­kell egymás ollen harcolni, hanem a nemzeti társadalom egységes össze­fogására van szükség, hogy küzdeni tudjunk az európai nemzetei: között azért a helyért, amely Magyarországot megilleti. Nem célún": pártok kö­z ötti ellentéteket szitani, inkább' elsimítani v ivánjuk azokat. Ezért nom cs atl ak oz unk egyik párthoz sem. E gondolatok jegyé bon kéri az érte­•ezlet határozatát. i <v *. Vtv /Folyt,köv./ £i

Next

/
Oldalképek
Tartalom