Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1
1941-02-01 [246]
& MÉP SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZET ÉKEIK JAVASLATAI A LAKÁSKÉRJ3É8 MBG»OLDÁSÁRA. A Magyar Elet Pártja székesfővárosi szervezetének egyesitet^ szakbizottságai ülést tartottak, amelyen a lakáskérdés megoldásával foglalkoztak. A Dr.Bocsáry Kálmán elnöklésével meg-tartott ülésen §atOU» heim Ferenc építészmérnök, törvényhatósági bizottsági tag érdekes előadást tartott a lakás kérdésről. Hangoz tattá, hogy az ország lakásviszonyai napr°l-napra rosszabbodnak, a fővárosban jelenleg mindössze 972 üres lakás van, holott normális körülmények között legalább tizszer eny« nyi üres lakásnak kellene lenni- • A székesfőváros lakosságának majdnem 50^-a ogyszoba-konyhás lakásban él, ez a lakásfajta pedig nem alkalmas a családi életre • Az előadó a továbbiakban a pénzügyminiszternek és a szé* kesfóvárosnak a lakásinsóg enyhitéséro tett intézkedéseit ismertette, majd meg állapi totta, hogy Budapest átlagos évi lakás terme lé sónek'bizw tositására 8-9000 lakás épitésére 80 millió pengőre van szükség^Ennek a rendkivüli feladatnak tnegoldása érdekében kislakásópitS törvényt kel^ lőne alkotni, az ópitésügyek élére kormánybiztost kinevozni, s végül meg kellene teremteni a lakásépítési alapot. Ebben az alapban résztvenno az állam, a's zékesf őv áros, az OTI, MABI és a rendelkezésre álló tőkeerős intézmények. Bár a lakásépités a magántőke feladata,' e téren a lakásínség következtében állami beavatkozásra van'szükség. Azokat a városi közületeket, köz- és magánüzemeket, gyárakat, részvénytársaságokat,vagy magánvállalatokat, amelyok ötven nunkásnál többet foglalkoztatnak, kötelezni kellene arra,hogy az alkalmazottak 10^-a részére évenként megfelolő kislakásokat épitsenok. A munkáslakások és kislakások építésének elomozditása szempontjából rendezni kell a hitelkórdést.A munkáslakások ópitésénól negyvenéves amortizációs kölcsönt kell teremteni. A szükséges pénzösszeg előkoritósóhoz fel lehetne használni a nagyvállalatok nyugbér-alapj át is . A fővárosi házakban bevezetett családibér intézményét ki kell terjeszteni. Általában higiénikus, levegős, napfényei és jól használható lakásokat kell épiteni. Paulheim Ferenc végül hangoztatta, hogy ceg kell szervezrl az ország tőkeerős tényezőit és ezúton kell megteremteni az egész országra kiterjedő építkezések pénzügyi fedezetét. Az olőadást követő vitában felszólaltak: Bocsáry Kálmán, Padányi Gulyás Jenő és Kuncze Géza országgyűlési képviselők^ Farkas Á;;o.; székesfővárosi tanácsnok, Lörro Endre műszaki tanácsnok, Császár Ferenc, Katona János és Nyáry iví iklós fővárosi törvényhatósági' bizottsági ta-o?*, akik különböző szempontból világították meg a kérdést, Bocsáry Kálmán elnök indítványára a szakbizottság határozati javaslatot fogadott el, amely mogállapitja,hogy a mai ,fenyegeto lakásínség idején a lakásépités bizonyos fokú állami irányitás aláhelyezendő, s ez az irányitás az Országos Lakásépités! Kormánybiztosság felálllitásával volna biztositható, A székesfővárosnak kislakásépitő tevéké nységét a lehetőség szerint folytatnia kell. A szakbizottság a munkájlakások építését tartja a legfontosabbnak, s ozok létesítését az üzemeknél rendolkezésrepnyugdij és"nyugbértartalék felhasználásával, valamint az OTI-tól felveendő kölcsönnel kivánja végrehajtani, féblLo foz állam által tűljositendő feladatokat a határozati jav- v lat az adómentességi p olitika ós a házadókedvezményok felülvizsgálásában, valamint a kislakásokra ós munkáslakásokra nyújtandó negyvenévi adómentesség intézményesítésében látja, A lakásépités előmozdítása érdekében megszervezendő tőkeerős tényezők a következők: Az ország városai és községei, a pénzinÍ , tézetok, biztosítóintézetek, a posta, a vasút ós a munkáspénz tárak. Bevezetendő volna a lakásado, amely jelentékeny részét képezné a pónzA ügyi fedozetnok e Biz tositani kell a lakásép^ká.?éshteib . a szükséges ÜZCSJ^•1 anyagot ós minél szélesebb mértékben ki kell épiteni az épitőtakarék J intézményét, /láOT/Ni.
