Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1

1941-02-03 [246]

r u v «& n w vj —-NEHÉZSÉGEKBE ÜTKÖZIK AZ OLVADÓ Hó ELTAKARÍTÁSA. Az enyhe időjárás következtében Budapesten megkezdődött az olvadás. A megolvadt hó eltakarítása igen nehéz feladat elé állitja a Köztisztasági Hivatalt, melynek rendes és rendkívüli munkásai és egész felszerelése éjjel-nappal munkában áll, A latyakos, olvadó hó összehordása és eltakarítása sok helyen megakadt, mert a jármüvek ismét szétviszik a már kupacokba hordott havat. Az olvadás következtében a háztetőkről is rengeteg hó zuhan az uttestekre, néhol el kellett zárni máris rövid időre az uttesteket, nehogy baleset történjen, A hómunkások egy része az uttestekre fagyott jég- és hóréteget fejti le nehéz és fáradságos munkával,nehogy fagy esetén megismétlődjenek a balesetek ós esetleg megbénuljon a gyalogos közlekedés. A Köztisztasági Hivatal kénytelen kölcsön kérni és igénybe venni a fó'városi üzemek tehergépkocsijait és a lófogatu kocsikat is, hogy a forgalmasabb helyekről a már kupacokba hordott havat a Dunába fuvarozhassa. Az eltakarításra kerülő hó legnagyobb része a gyűjtőcsatornákon keresztül kerül a Dunába. A Köztisztasági Hivatal hétfőn reggel 33 altiszt irányítása mellett 2814 rendkívüli hómunkást foglalkoztat, résztvosz' a^hó eltakarításában a hivatal 514 állandó köztisztasági munkása is .Hétfőn a koradélutáni órákban ujabb csoportok állanak munkába, a Köztisztasági Hivatal" mindent megtesz, hogy a munkások létszáma emelkodjen.Egyébként a pénteken este megkezdődött havazás mintegy 100.000 pengőjébe került a fővárosnak hétfőig, a hómunkások napi bére mintegy 30,000 pengőt emészt fel. /MOT/Lác Vr. BUDAPESTET NEM FENYEGETI ÁRVÍZ VESZEDELEM Árvizekről beszélnek és ilyenkor mindenféle hirek terjednek el a közönség körében. Illetékes helyről szerzett értesüléseink szerint nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy Budapestet árvizveszedelem nem^fenyegeti. A hires 1838 „évi márciusi nagy budapesti árviz sem a védőgátak alacsonysága miatt következett be, hanem azért,mert a budafoki Dunaág még nem volt szabályozva. A viz lefolyását akkor még sziklazátonyok akadályozták, -.á nagy hidegben a Duna jege egyes helyeken a fenékig fagyott és valósággal áthatolhatatlan jégtorlasz keletkezett a Csepel szigetnél. Az árviz szintijáóg igy is a mai lánchídi mércére számítva 938 cm., vagyis az eddig észlelt legnagyobb vízállás volt, A Duna medrét azonban azóta szabályozták. A soroksári Dunaágat elzárták és a budafoki ágban a sziki a zátonyokat kirobbantották. A meder szelvénye tehá& nagyobb lett, a viz lefolyásának sebessége megnövekedett és a viz szintjenek nagymérvű emelkedése nélkül íf nagyobb vízmennyiségek tudna;, lefolyni, s éppen ezért jégtorlaszoktól sem kell Budapesten tartani. A védőmüvek kiépítése is kizárja,hogy hasonló katasztrófák megismétlődhessenek, ügy a pesti, mint a budai oldalt átlagosan ^ plusz kilenc méter magas kiépített rakpartok védik ós még a külterületeken is átlagosan plusz 8o50 méter a védőmüvek koronájának magassága. Ezeket a magasságokat szükség esetén még növelni is lehet. Ebből a célból a dunai rakpartok mellvédfalán lévő nyilasok^ amelyek a pesti Dunakorzó villamos megállóinál is láthatók, fatáblákkal elzárhatók* A mostani helyzet az, hogy vasárnap reggel nyolc órakor 6,^8 méter volt a Duna vízállása. Ettől az időponttól kezdve azonban a viz rohamosan emelkedett« Vasárnap délelőtt Morvay Endre alpolgármester ós Zaitz László tanácsnok, a gépészeti ügyosztály vezetője, aki az árvízvédelmi intézkedéseket irányit ja, helyszíni szemlót tartottak. Ma reggel nyolc órakor 6,92 méter volt a Duna vízállása, tehát 24 óra alatt a viz 64 cm-el emelkedett. A Vizrajzi Intézet tofí vábbi emelkedést jelent holnapra és pedig kb«60 cm,-t.