Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1
1941-02-13 [246]
H ÍREK MAGYAR CELLULÓZÉ-GYÁRTÁS • " íü agyar e^ze tpolitikai Társas dr csütörtökön este a Pátria Klub diszterűében előadóostet tartott, amolyor. Jánosházy Imre műegyetemi tanársegéd "Tervgazdálkodási program egy uj mezőgazdasági ipar megteremtésére " címmel mindvégig nagy érdeklődéssel kísért oloadást tartott. Ismertette mezőgazdasági nyers anyagainknak textil-müjrost ós cellulózé gyártására való ipari feldolgozási lehetőségét, valamint az ehhez fűződő nemzetgazdasági érdekeket. Rámutatott- arra, hog,. Magyarország évente körűiből ül i'oo billió po ngöt költ el külföldi ruhaanyagokra. Ezt a hatalmas összeget élelmiszer-exporttal kell fedeznünk. Ez vozottc azután a magyar tud ü sokat és kutatókat arra, hogy behatóbban foglalkozzanak a cellulozo-gy árt ás kérdésévol. Kisér léteik eredtén nyel is jártak, amennyiben sikerült hazai , % nyersanyagból olyan növényrostot készíteni, amely kiválóan alkalmas szövőtök előállítására. Jánosházy imro előadó ötévos terv gaz cÉs ági programot dolgozott ki a ccllulozagy ártás fejlesztésére Kimutatta, hogy hazánkban a oollulozftgyártáshoz szükséges nyersanyag nagy mennyis égben áll rendelkezésre. Hangoztatta, hogy nemcsak kémiai utor. állithatunk elő cellulózét, hanem a'Mátyás Emu által konstrulált cséplőgép segítségével, technikai utor is. Részlotoson ismertetto a i«iátyás-fólo lcukorioa cséplőgép •••működését. A'gép a kukorica szárát részekre bontja: levélre, bólrészro és szárrostra. A levelet takarmány! célokra, a szár többi részét pedig ipari .célokra használhatjuk fel. A kukorio asz ár-rost 35-4o % cellulozot tartalmaz. Mátyás Emilnek oz a kitűnő találmánya nagy londülottel vitte olőro a magyar collulozegy árt ást • Az olŐadást vita követte, amelyben többon vettek rószt./MOT/Na —BALESET. Bagi Julianna 19 évos háztartási alkalmazott,a Rottonbillor utca 27 .számú házban lóvő alkalmaz tat ás i helyén ogy vasalóból kipattanó szikrától, ruhája meggyulladt és a mentők égési sérüléseWcCl a Magdolna korházba vittók./^OT/M.
