Magyar Országos Tudósító, 1941. január/2

1941-01-23 [245]

• - Várul ti £ v ssát kiVt'aok szél.- AJL erré'i • kár-;. '3l.o:rrplemmróljkaz Ln-k'l-i rnr'l, ^.rr.-; vnlc—i, r-íii e vr.'.c::ti...i.it erdélyi ember, miaté&zfe nivo /ynrorr. raiiir,stwreiaöke is; Srru kertem' rz erdélyieket, hn-y ;^oct VC ,.:riy.4jnar.k &...yrtt ós e.y ^ráavi rártot v^ry erdélyi csonnrtot r ir.kitsn,k.k, njort Gst'i-y tcrtan jo.;c.: cs helyesnek, *» Gwmsn Vicivi t Taszta lr.tri alanj, .1, iHoL^éba,. voltmvi :z erdélyi kérdésekkel, -^-rn ir. Erdélynek egy na.jdae^ tesztóra ae;nzetise.;.;i vidékéről való vagyok, tehát éreztem, hogy ott s magyarságnak pár tokon felüli összetartására van ezüksfe Ha tul leszünk ezen a perióüurcn,

i smelyben ma élünk, £ helyzet változhatik és változni is főg, de a mai íelyzetben szükség volt erre és ha valaki felelős érte,hogy^ez igy történt: én vagyok.a felelős. Természetes azonban, hogv a két nárt, amely a kormányt; támogatja, rokon-párt, amely ugyanazt a celt szo

lgal- \ 1. úg

yá.nezJj[ a fljurikat-Végzí^eg-yii

tt ésZ

kpzösen

fr *" - IS ladetaiftfc gí.zdesági csoportjat az előbb jellemez tem

4

Most Ltt V£n a feladatok közigazgatási csoportja

e 3bben^a vonatkozásDán sem cludtunk vagy - a mananság használatos kifejezéssel- topogtunk, mert a közigazgatási változtatásoknak, mondjuk a közigazgatási téren való Reformoknak ogész sora vagy teljesen kész. vagy

t időközben rész lesz és ások egymásután a parlament elé fognak kerülni^, Nem akarok ízekre itt részletességgel kitérni, természetesen sorra a porrt elé; kerülnek,mielőtt a pariáment elé kerülnének, Csc^k jelzem az egyes fel** adató fest; aifeelyek egyszersmind anélkül,hogv pontosan meghatároznám,hegy ne lyik,hóncpbc n vagy melyik héten kerülnek a parlament elé, sorrendben ígyrnáshtán a parlament elé kerülnek. De mindenesetre ugy kell az országryülés elé kerülniök,fyogy a párt és az országgyűlés, tmikor az elsőkhöz íozzáfogf az egészet áttekinthesse, mert az egyeseket csak ugy lehet aegoldam. ha az egész szerkezetet láthatjuk, "klső a községi képviselőtestületek szervezeti reformia, azutánjpéttig a törvényhatósági bizottságok szervezeti reformja. Akármilyen formát fog ölteni a vármegyének DS~S törvényhatósági bizottságoknak funkciója" és az államélet legfőbb vezetése is s a kárhogyan" íog alakulni ^az országgyűlés -mindenesetre szükséges,hogy a varmegyék szervezeti formáján változtassunk,Változtatni kell a "nemzetnek a formákon mindig, fokozatosan, anélkül, .hogy alkotmányi változtatna,mert tz alkotmány lényege maga sohasem változik,de változtasson s formakon aszerint,amint fokozatosan szélesebb és szélesebb köre: 9. népességnek kerülnek be a nemzetbe, az egész nemzet ügyeit yivő.az Merész nemzet ügyeivel foglalkozó és a nemzeti hivatást vállaló emberek* körébe* azáltal természetes, hogy az egyes szervek funkciója is változik és bizonycs mértékig a szervek felépítése is

é

3z az, amin rn^st^a nögöttünk lévő néhány évtized fejlődése alapián

t

szintén gondolkodnunk és Dizonyos mértékig változtatnunk is kell, 3z tehát szintén nem reform* 3gy reform mindig valahogy azt jelenti, hogy beláttam,ho.gy valami rossz, tehát megreformálom és mast csináló kézért "használom énjmmdig az alkotmány reform helyett az alkotmányfejlődés szót, eme Ív a magyar felfogásnak ss ? magyar történelemnek sokkal jobban megfelel, Természetesen a

< törvén letósági iogu városokat is revisio alá kell venni. Azután a megyei város képviselőtestületek szervezetének reformja, azután a vármegyék tisztviselőinek kérdése, a választott és kinevezett tisztviselők kérdése van 3lőttünk,amely szintén - azt hiszem - igen fontos ^és amelyet jól és alaposan at kell gondolnunk és szintén az országgyűlés elé kerülő /folyt, köv,/