Magyar Országos Tudósító, 1941. január/2

1941-01-23 [245]

EALALOZÁS, E-eszthelyi-Szabó Bertalan, a hajdúnánási járásbíróság nyu­galmazott elnöke 70 éves korában Budapesten meghalt. Szombaton délután félnégy órakor temetik a református egyház szertartása szerint a farkas­réti temetőben. A Bobrossy-, Bónyi-, Dobozy-, nánásl Hegedűs-, Belónyesy­osaládok gyászolják./MOT/B. Pro d o m o : Bónyi Adorján, a Pesti Hirlap szerkesztő­je kéri a hir szives átvételét. FEGYVERES KÖZBELÉPÉSÜNK A KELETI KÉRDÉSBEN 1840-1841-BEN. A Magyar Történelmi Társulat csütörtökön délután ülést tar­tott a Tudományos Akadémián dr. Hőman' Bálint kultuszminiszter elnöklósévol. Az ülés tárgya Gömöry-Laiml László ny, r.k. követ és meghatalmazott minisz­ter előadása volt "Fegyveres közbelépésünk a keleti kérdésbon 1840-4 l-ben" oimmel. Az előadást igen előkelő közönség hallgatta végig, akiknek sorai­ban ott voltak Fülöp Józsiás Koburg gótax herceg, Tasnadi Nagy András tit­kos tanácsos, a képviselőház elnöke, Wulff Olaf "titkos tanácsos, a MPTR elnöke, Radvánszky Albert báró, a felsőház alelnöke, és sokan mások. Hóman Bálint elnöki megnyitója után az előadó Gömöry-Laiml László a keleti kérdés fontosságára mutatott rá, amelynek'mindig nagy sze­repe volt Európában és befolyással volt a ml sorsunkra is. Vázolta a Habs­burg-ház keleti politikáját, amelyet mindenkor a török birodalom magatartá­sa irányított. A Monarchia az 1800-as években szövetségben állott Orosz­országgal, amelyotika Fekete-tenger északi felén voltak tervei, mig a Monarchiának a BalJtócnon. Részletesen vázolta a török birodalom politikáját ós az akkori európai bonyodalmakat, amelyeknek megoldás át végül Metternich votto kezébe, s amelynek eredménye a münchengratzi cgyezmóny volt. A Kele­ten megkezdődött válság megoldására Metternich rábírta az európai nagyha­talmakat arra, hogy Franciaországot hagyják ki a kérdés rendezéséből ós oldják meg maguk a"régen vajúdó keleti kérdést, ame> a Földközi-tenger koloti partvidékein kapott lángra. Ekkor Indult meg az oxpedicios hadsereg: ke let re | ebben a hadseregben a mi tengerészeti gyalogságunk ós tüzérségik'.: igen előkelő helyet foglalt el és feladata eleinte az volt, hogy a vizsszo­geny vidék utánpótlásra szolgáló útjait kezébe vegye. Később a ml katona­ságunk aktive is résztvett a katonai akciókban és megszállott néhány vá­rost. Sziriát végül is feladták, de ebbe Franciaország nem akart beleegyez* ni s megint Mo .tternich zsenije csillapította le a. francia közvéleményt, amely emiatt lázadozni kezdett. Az expedíciós hadjárat befejezése Után, száz évvel ezelőtt 1841-ben kötötték meg a tengerszorosok egyezményét, amelyben leszögezték, hogy békében hadihajó nem mehet át a szarosokon ós ezt Törökországnak kell biztosítani. Fegyveres közbelépésünk a mennyiséget tokintve mai szemmel, csekély volt, de bejelentettük már akkor, hogy Délkeleten nem történhet változás tudtunk nélkül és ezt Európa respektálta is. Az előadó végül an­nak a kívánságának adott kifejezést, hogy bár az örvendetesen nagyobbodó Magyarország most is ilyen tekintélyre tenne szert a keleti kérdésekben, Í Az előadót hosszasan ünnepelte a felolvasóülés közönsége,majd a társulat folyó ügyéit tárgyalták./MOT/J. A "* ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom