Magyar Országos Tudósító, 1941. január/2

1941-01-29 [245]

IGNÁCZ RÓZSA HELYETT MÉCS ALAJOS TART ELŐADÁST AZ ÚJPESTI SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZETBEN. Ignácz Rózsa- , a kiváló erdélyi írónő, csütörtökön este Újpesten a Szociálpolitikai intézetben a bukovinai magyarságról előadást tartott volna, ez az előadás későbbre halasztódik el, az irónő közbejött megbetegedése miatt, Helyette holnap, csütörtökön este Mécs Alajos iró, hirlaptró tart előadást "Az Északi fény'országán ban" cimmel. Az előadással kapósolatban fütmet i^foi tatnak be. /MOT/B. —-A MÉP KOSZORÚJA CSÁKY ISTVÁN GRÓF RAVATALÁN, A Magyar Élet Pártja nevében Lukács Béla országos elnök vezetése mellett Kölosey István, Magasházy László, és Pataky László alelnökök, valamint Koi&oly-Thege Kálmán háznagy koszorút helyeztek gróf Csáky István ravatalára./MOT/B. MIKECZ ÖDÖN ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS NEMZETT KLUBBAN. Az Országos Nemzeti Klub előadásainak sorozatában szerdán dr. Mikecz Ödön ny, igazságügyminiszter tartott előadást a magyar alkotmányreformról. Előadását megelőzően Kelemen Kornél elnök emlékezett meg arról a súlyos veszteségről, amely az országot gróf Csáky István külügyminiszter elhalálozásával érte. Dr. Mikecz Ödön előadásában hangsúlyozta, hogy időszerű alkotmányunk reformjával foglalkozni nemcsak azért, mert a közv élemé nyben mutatkozik erős érdeklődés a kérdés iránt, hanem azért is, mert alkotmányunk történeti jellege nem engedi , hogy a szerves fejlődés útját elzárhassuk. Hangsúlyozta, hogy a saj átlagos ""magyar felfogás szerint alkotmányosnak csak azt az államrendszert tekintjük, amely az állam vezetésében biztositja a nemzet befolyását éspedig közjogi keretek között. Ha tehát alkotmány-reformról beszélünk, a reform csak a magyar alkotmány évszázados hagyományainak fejlődési vonalán képzelhető el; nem akként tehát, hogy ősi és bevált intézményeket megsemmisitsünk. Foglalkozott ezután részletesen az előadó az államfő, az országgyűlés, a végrehajtóhatalom egymás közötti közjogi viszonyával és vizsgálta azokat a feladatokat, amelyeket a háborúból kialakuló uj európai helyzet alkotmányos életünk eme intézményeire hárítani fog. A dolog fejlődése mindinkább előtérbe hozzaPvégrehajtóhatalom szerepót s ezért a jövő feladatok megoldása szempontjából legnagyobb jelentőségűnek tartja annak a biztosítását, hogy a végrehaj tóhatalom funkcióját célszerűen ós helyesen láthatja el. Az alkotmány reform célja tehk ; egyedül olyan megoldás lehet, amely erős, stabil és helyes kormányzási biztosit ós biztositja széles körre kiterjesztően a jogszabályakot ás lehetőségét a kormánynak akkor, amikor erre szükség van. Rámutatott arra, hogy a magyar alkotmány éppen azért, mert reformok állandó sorozatán fejlődött oda, ahol ma van, nem jutott csődbe. Hogy parlamentáris képviseleti rendszerünk csődjéről beszólni szintén túlzás volna, ezt annak tulajdonítja, hogy a magyar alkotmány rendszerében a parlamentáris népképviselet elve sohasem jutott olyan döntő szerephez, mint amilyen szerepet a nyugati államokban játszott. A kétkamarás országgyűlés rendszerének szerencsés alapelvek szerint történt restaurálása hasznára volt az országgyűlés funkcióinak ós hasznára vált ennek a kormányzó jogkörének a legutóbbi alkotmányreform során történt kiterjesztése la . Vizsgálta ezek után az előadó a képviselőház választásának és funkoióinak kérdését és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a képviselőházat a területi kiküldetés elvének alapul-A vételével tellene - felfogása szerint - a jövőben Is kiválasztani. Megr fontolandönak tartja azonban, hogy a közvetlen választás rendszere heOlyett nem a választás közvetett módját iktassuk-e be a jövőben. A köz' vetett választási mód felfogása szerint a képviselőház tagjainak /Folyt.köv./