Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2

1940-12-18 [243]

. MEZŐGAZDASÁG A MEZőGAZDA3ÁGI HITELÜGY. Az OMGE közgazdasági ós valamennyi, szakosztályának együttes ülóse a Köz telki Gazdahét során utoljára tárgyalta a magyar'mezőgazdálkodás egyik legfontosabb kérdését a mezőgazdasági hitel ügyét. Ozettler Jenő dr., titkos tanácsos elnökölt az egyesitett szakosztályi ülésen és elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság átállításának és a földbirtokpolitikána

1-- alapja a mezőgazdasági hitel. Ezután Demel Aladár dr. országgyűlési képviselő, az Országos Földhitel Intézet h. vezérigazgatója tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását "Mezőgazdasági hitelügyi kérdések" olmmel. Előadásában utalt arra, hogy tőkeszegény országban a termeléshez szükséges tőkét hitel formájában kell előteremteni. Különösen fontos ez most, amikor sokat hallunk a mezőgazdálkodás átállítás aról. A hitelnek alkalmazkodnia kell a mezőgazdasági termeléshez, mert célja a termelés szolgálata. Három típusát ismerjük a hiteleknek, a rövidlejáratú hitelt, amely rövid termelési periódusban megtérül, a középlejáratú hitelt, amely kevésbé állandó jellegű befektetésekre 3zolgál, s végül a hosszúlejáratú hitolt, amit állandó jellegű beruházásokra használnak fel. Régebben -^mondotta az előadó - csak azt nézték, hogy a tőkét megfelelően elhelyezzék, • de ma, amikor a termelés szolgálatába akarjuk állitani^a tőkét, figyelemmel kell lenni arra is, hogy azt produktív célok szolgálatába állitják-e. Rövidlejáratú hitel mindig volt elég, de ujabban a gazdavédelmi intézkedésekkel kapcsolatban .megcsappant a hitelkínálat. Ha a rövidlejáratú hitelt is arra veszik igénybe, ami típusának megfelelő, tehát rövid idő alatt kigazdálkodható célra, akkor annak feltételei is megfelelőek. A hiba az volt, hogy nem mindig ilyen célra használták azt fel. Kénytelenek voltak ezeket prolongálni, s itt az illetékek érezhető terhet jelentettek, A kamatteher mindig nagy, ha a hit3lt nom tipusának megfelelően használják fel. A rövidlejáratú hitel ma is rendelkezésre áll, de kicsi a kereslet. Ebben szerepe van annak, hogy a gazdái: részben önfinanszírozásra rendezkedtek ^be, másik része bérbeadta a földet és az utóbbi évek- jövedelmezősége is bizonyos tartózkodásra késztette a gazdálcát. A középlejáratú hiteltipus állt legkevésbbé rendelkezésére a gazdáknak a háború után, ezt pótoltak rövid, vagy hosszúlejáratú hitellel, de egyik sem tudta helyettesíteni. Ez a legmegfelelőbb tipus 'a. gazdák• részére, s ezt a kormány is átlátta és a legközelebbi jövőben már megfelelő középlejáratú hiteleket biztosit a gazdák részére a termelés fokozására. A kilátaaba helyezett középlejáratú hitelek keretében csak olyan összegeket fogna!: adni, ami produktíven használható fel. Az összeg a kataszteri, tiszta'jövedelem tizszerese .lehet csak, de nem haladhatja meg az öo.ooo pengőt. Előnye lesz, hogy másodhelyre is bekebelezhető, ha az összes ter- . hek nem haladjál- meg a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosát. A kölcsön visszafizetési időtartama 15 év lesz, A visszafizetés is olyan szempontokhoz igazodik, mint a hitelnyújtás, olyan részletekben kell majd visszafizetni, ahogy a beruházás történt és a jövedelem hogyan jelentkezik. Ezzel a hiteltípussal át lehet segiteni a gazdákat a mostani nehézségeken. Ezután a hosszúlejáratú kölcsönök kérdését ismertette-^emel Aladár, amelyeknél nagy szerepet játszott a kötvénypiac, s ez% a ni telt is jaa a nemzeti tőkének kellene • nyújtani, ami nehezen képzelhető el,. Ehhez először a háború utáni hosszúlejáratú hiteleket kellene rendezni. Végül a védettség kérdésével foglalkozott, ami a hitelnyújtásban .bizonyos nehézségeket okoz. Ezt a kérdést ugy kellene generálisan'szabályozni, hogy a védett gazdái: hitelképessége hamarabb álljon helyre, /Folyt, köv./ U