Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2
1940-12-15 [243]
A KOBMÁNYZóT ÜNNEPELTÉK A NEMZETI MUNKAKÖZPONT VASÁRNAPI KÖZGYŰLÉSÉN. A Nemzeti Munkaközpont vasárnap délelőtt tartotta évi országos küldött közgyűlését Űllöi-uti székhazában. A közgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és azon megjelentek a magyar társadalmi és politikai élet vezető egyéniségei is. A Hiszekegy elimádkozása után vitéz Matton Béla mondott elnöki megnyitó beszédet, melyben Keletmagyarországnak és Erdély egy részének visszacsatolás óról és a kormányzóról emlékezett meg, akinek a magyarság a háromé, szőri országgyarapodást köszönheti." Szavainál a közgyűlés tagjai helyükről felállva viharos lelkesedéssel hosszú percekig Ünnepelték a kormányzót. Vitéz Marton Béla beszéde további során hangoztatta, hogy a Nemzeti Munkaközpont a magyar munkaállam gondolatáért küzd. munkaalkotm ányt / - Munkaalkotmányt kell adni ennek az országnak - ^mondotta ~/ame"ly szellemében és átfogó,szer ve s- felépítésében valóban alapját képezi a magyar szociális raunkaállamnak. Az uj idők uj, nacionalista szelleméhez az államnak és a társadalomnak alkalmazkodnia kall ós ebben a szellemben kell megoldani a magyar munkáskérdést is. Hangoztatta, hogy a liberális gazdasági rendszert egyedül a bérindexrendszer tudná ellensulyózni, biztosítva a nyugodt munkát ós a fokozott munkateljesítményt. Beszólt a Nemzeti Munkaközpont célkitűzéseiről, legfontosabb programpontjairól, a nemzeti munkakamara felállításáról, az állami munkaközvetítés bevezetéséről és a hivatalos szabadidő-szervezet megszervezéséről. :Kérte a korn/gyt, 'io y a legrövidebb időn belül val- sitsa, ftteg éz> két 8. s ooi&lls alkotásokat. - Amikor mar biztosították a magyar dolgozó rétegek jogait, - mondotta - akkor sorra kell• kerülnie a sztrájkok eltiltásának ós a munkáskizárások megszüntetésének. Az elnök végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a munkaalkotmány megteremti majd az uj szociális 'Európához méltóan megszervezett magyar nemzeti életet. Vitéz Marton Béla nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéde utáiWándor Lajos főtitkár beterjesztette az elnökség évi jelentését, amely beszámol a Nemzeti Munkaköz pontnak a magyar munkásság érdeké ben folytatott tevékenységéről. A jelentés örömmel állapitja meg, hogya szervezés nagy eredményeket mutat fel nemcsak az anyaországban, hanem Erdélyben is, ahol hatalmas erővel indult me g a szervezés. visszatért erdélyi területek munkássága nagy tömegében a Nemzeti Munkaközpont zászlaja alá csatlakozott. A közgyűlés ezután tudomásul vette a különböző jelentéseket, majd az indítványokat tárgyalták le. Kimondotta a közgyűlés, hogy a kormányhoz felterjesztést intéz, amelyben kivánja, hogy a mezőgazdasági bór megállapító bizottságok munkáját szélesebb alapokra helyezzék, az ipari munkabérek me .-állapit ás ón. 11 uj rendszert lé te a Ibsenek, a gyárakban és üzemekben a munkásság számára emberibb bánásmódot biztosítsanak és a munkabérrendeletek, valamint a szociális rendelkezések betartásának biztosit ás a érdekében állítsanak fel ropülöbizotts ágokat • Felterjesztéssel fordul a közgyűlés a kormányhoz a családi t bér rendszernek a mezőgazdasági, fakitermelő munkásokra ós az árrantesitö társulatok kubikosaira való kiterjesztése érdekében is. Több felszólalás után a közgyűlés vitéz Marton Béla országos elnök zároszavaival véget ért. A közgyűlés után vitéz Marton Béla országos elnök a Nemzeti Munkaközpont szervezése körül szerzett érdemeikért száz tagot cserfakoszorus bronzjelvényes, ötvenet ezüstjelvényes, tizenötöt pedig aranyjelvényes taggá avatott. /MOT/3.
