Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2
1940-12-23 [243]
AZ XJftaZffltiJ POLITIKAI KÉRGEKRŐL BESZELT ANTAL ISTVÁN ÁLLAMTITKÁR A MEP KARCAGI SZERVEZETEITEK GYŰLÉSEN Vasárnap cl-lelőtt népen választmányi gyűlést tartott a Magyar jSlet Pártja kareafl szervezetének választmánya. Az ülésen megje-^ lentek Antal István igazságügyi államtif-ár, báré "Orbán Gáspár főispán, v:' téz Lipcsey Márton, Tornyos György, Polgár Béla és Pápay István országgyűlési képviselők is. Lipcsey Marton, a kerület országgyűlési '•épviselőjének beszéde utan Antal István államtitkár émelkede t szólásra, a. i egy oras beszédben ismertette az idősz#rü bül- és belpolitikai érdesedet. Enne'- kapcsán foglalkozott szociális probléma"- al is. Az ország - úgymond - hála vezetői szociális gondolkozásába"-' és a gazdasági élet áldozat'észségéne , az elmúlt éve" során a szociális fejlődésnek igen nagy útját tette meg. A szociális törvénye' egész sora látott napvilágot, amely törvénye 1 : a dolgozó nép egészségének, erkölcsi, anyagi jólétének", ^ 'ulturális és biológiai felemelésének ügyét vitték előbbre. Ennek az előrehalad ásna': az értéke annál nagyobb, mert ezt a nemzet igen " edvezőtlen 'ülső körülmények és igen nehéz belső viszonyok között valósította meg. Szinte állandó nemzetközi válságok idején egyre fokozódó gazdasági nehézsége' \-özepette renget eg_, a. múltból ittmaradt sok egyéb súlyos feladat tel jesá tés e közben - amelyek mindegyike hangosan kiáltott az állam se-^ gitő*eze után - ez a szinte mindenéből kifosztott magyar állam a szociális haladás érdé' ében igen sok áldozatot hozott. Nincs okunk szociális fejlettség tekintetében szégyenkezni egyetlen ország előtt, annak ellenére sem,hogy még igen sok és igen súlyos megoldandó feladatunk van ezen a téren - 'lilönösem a falusi szociálpolitika területén. - Ujabbkeletü szociális törvényeink jelentősége nem csupán az azok által létrehozott nagyvonalú szociális intézményekben és p. szociális vádelem gondolatának szélesebbkörü megvalósításában rejlik,hanem főként abban, hogy a nagy tömege"- szociális jólétével való törődést közfeladattá tették, az ezzel kapcsolatos munkát az államigazgatás egy állandó intézményes ágazatává fejlesztették ki és a szoc:' ális jogok istápUlását - mint a modern magyar állam egyik alaptörvényét - beépítették a magyar alkotmányosság épületébe. Azok a szociális vonatkozású törvények amelyek a legutóbbi esztendőkben tető alá kerültek, népjóléti vonatkozásokban fejlesztették tovább az ősi magyar alkotmányosságot. - A törvényalkotások és általában a jogszabály szerkesztés szeliemjigégéről szólva megemlítette az államtitkár,hogy a kiegyezés utáni törvényhozások igen sok olyan, főként gazdaságjogi vonatkozású törvényt alkotta!:, amelyek nem gyökereztek a magyar népi lélekben, nem felelte'- meg a magyar viszonyoknak más nemzetek jogalkotásának puszta másolatai volta".:, s idegen lelkiségets árasztottak ki magukból. Ezek a magyar lélektől távol álló, a jellegzetes magyar viszonyokhoz nem alkalmazkodó s idegen jogászi gondolkozást követő jogszabályok, sajnos igen nagy károkat okoztak nemcsak az egészséges társadalmi és gazdasági fejlődésnek, hanem magának a magyar népiéléknek is. A jövő magyar jogalkotás egyik legnagyobb és legszebb feladata az lesz, hogy a hozandó magyar tör- venye" _ et ^visszavezesse a tiszta magyar népi léle'"hez, s az ős eredeti magyar jogászi géniuszt - minden idegen befolyástól megtisztítva - abban^ a régi tisztaságában és eredetiságében allitsa vissza, ahogyan az évszázadokon eresztül csillogott. A színvonalban maradjunk továbbra is euró• paiak, de a lényegben legyünk igazi és tiszta magyarok. Ujabb jogalkotásain': már kivétel nélkül ebben a szellemben születtek, a jövőben pedig, egyenesen céltudatos munkát kell '"i fejteni abban az irányban,hogy össze3 jogintézményeinkről távolítsuk el az idegen szellemisé, mázat és azokat nópün"' lelkéhez, gondolkozásához,, jogi és erkölcsi meggyőződéséhez és sajátos gazdasági és társadalmi igényeihez viszonyítsuk, Dr.Antal István államtitkár nagy tetszéssel fogadott beszéde után Tornyos György országgyűlési képviselő szólalt fel, /MOT/B. KI. 11^
