Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2
1940-12-19 [243]
ZU WIRTH-ÜGY /7. folytatás/ . ötnegyed órás tanácskozás után hirdette ki Szemák Jenő dr. elnök a törvényszék határozatát. A bíróság elrendelte bosnyák Imre és Szűcs György 3ajátkezü feljegyzéseinek, valamint a postafőfelügyelőség Somogyi Jánosra vonatkozó bizony itv anyának ismertetését. A bizonyít ás kiegészítéssel kapcsolatos eeyéb indítványokat a büntetőtörvényszék elutasította. KIszely Alajos dr. védő semmisségi panaszt jelentett be. A/Z elnök most felolvasta a postafőfelügyelőség bizonyítványát, amely szerint Sompgyi János vádlott, aki a 72. számú postahivatal altiszt' je, juniue 14-én, vagyis a Szűcs-vendéglőben lefolyt összejövetel napján reggeli öt órától éjszaka fél tizenkét óráig hivatalos szolgálatot teljesített. Bosnyák Imre vádlott jegyzetei úgynevezett vezérszavakat tartalmazna k: "Kenderesen vagy Gödöllőn kézigránátok, puskák, katonaruhák. Én a fegyvergyárat szervezem, nem tudom, kitől kapok utasítást; Babait nem sikerült révenni, a többiről semmi tudomásom; Beszkárt és mások holtak jelen, a neveket'be kellett tanulni; lőszer kevés van Szücséknél; ezeknek a jegyzeteknek köszönhetem." Bosnyák Imre az elnök kérdésére kijelenti, hogy ezeket a feljegyzéseket a detektivszobában irta, bombi detektív jelenlétébeni Az elnök Ismerteti Szűcs György vádlott feljegyzéseitl"Uenr állapod-> tunk meg két gépkocsiban; nem ajánlottam, hogy a puccsot a várban.. »Ezek~ ről tudott: Szűcs, Tóth, vorcá, Bosnyák, Tóth Ernőtől pisztolyt•• Szüce György kijelenti, hogy ezeket a jegyzeteket az ügyészségi Ifciha Ugatás a előtt irta. /Ky./ Ezután 3ary Zoltán dr. kitályi főügyészhelyettes mondotta el vádbeszódét: > - Az az év, - kezdte vádbeszédét Fary Zoltán - amelynek végéhez .közeledünk, örökké emlékezetes mara d a világtörténelemben. Ebben az'évben országok, birodalmak omlottak össze hetek'alatt a szemünk előtt; országhatárok változtak mee, uralkodók, államfők, államférfiak zuhantak'le a hatalom magas polcáról m ár él -holnapra és váltak sokszor hontalanná^, földönfutókká.Ebben az évben az emberiség szinte napról-napra olyan döbbenetes, nagy eseményekre ébredt, amelyek a legmerészebb elképzelés határait is túlszárnyalták. - Ennek a na<?y világfelfordulásnak, világégésnek közepette az isteni Gondviselésnek csodával határos ,különös kesyelmébgl maradhatott mc 7 a tai kis országunk a béke, a renr;, a nyugalom, sokak, százezrek, milliók álta 1 irigyelt szigetének. b e tu 1 ezeken, távolabbi vonatkozásban és bennünket csak közvetlen érintő' világeseményeken, az elmúlt esztendő 8 annak az esztendőnek a nyera (írekre emlékezetes és felejthetetlen maíai itt a mi kis külön magysr glóbusunkon is. Emlékezetes marad mindig, aroig magyar fog élni ezen a földön. Lapozzunk vissza emlékesetünk naplójában, idézzük vissza a z elmúlt nyár emlékezetét. Június utolsó napjaiban, mint mindenkor máskír is ezldőtájbán, a kenyér nagy ünnepére 5 az aratásra készülődött az ország. Szörnyű, rettenetes szigorú tél* elemi csapásokat, pusztító árvizveszedelmet reánkhozó reménytelen tava s~ után a magyar föld népe aggódó lélekkel várta egész évi keserves, 'verej tékes munkájának az eredményét. r>e a kenyér nagy gondján felül más. aZ egész orszáí? sorsét, életét, jövő ját is ' érintő kérdés foglalkoztatta, emésztette eziáőben a magy arság Isikét. Június utolsó napjaiban északkeleti határa ink kezeiében bekövetkezett váratlan események megerősítették húszesztendős vágyaink beteljesülésének reménységéti a'rég^i ílagymagyarország drága kincsének, Erdélynek felszabadulását várta ; sóvárogta és remélte remegő lélekkel az egész magyarság.. Július ho első napjaiban honvédeink megindultak a keleti hát ár ok felé, Féltő és aggódó szerete-tünk kisérte őket útjaikon..-. Itthon,, a hivatalokban, gyárakban, műhelyek_ ben az itthonmara dtak szívesen, örömmel, a nyári megszokott pihenőjük-" ről lemondva/vállalták a fegyverbehivottak munkatarhét is. Kint. a földeken pedig asszonyok, öregek, gyermekek rasadták a kezükbe a kaszát ; hogy a termés betaka rr'tását elvégezhessék* /Í?olyt .köv ,/ Na .
