Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2

1940-12-15 [243]

/ A SZEGEDI ESZME ÜNNEPSÉGE A VÁRBAN, /folytatás 3./ Ezután lelkes éljenzés és hosszantartó taps közben Teleki Pál gróf miniszterelnök, a volt szegedi kormány külügyminisztere tartott beszédet. /A miniszterelnök beszédét a Magyar Távirati Iroda adta ki,/ A miniszterelnök beszéde alatt igen sokszor zúgott fel a helyeslés és az egyes csoportok /"* » A miniszterelnök beszédé után a résztvevők elénekelték a Székely Himnuszt és mindenki könynyezve, mélyen meghatva hallgatta annak megrázó befejezősorait.., Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! , /eltették a szegedi eszme: elinal tőit. Uzdóczy Eadravetz István ny. tábori püspök, a szegedi Komité egyik vezetőségi tagja, később a nemzeti hadsereg tábori püspöke tartott ezután gyújtó beszédet, - Testvéreim, baj társ aki Szegedtől Zágonig jelszó parancsolt ma ide, Buda várába bennünket, Szegedtől Zágonig aranybetükkel diszitett ékes szalagot kötünk ma irredentazászlónkraé A régi zászlóra, mert a zászlót nem most szőjjük, nem most bontjuk, Leng-leng már ez a zászló több mint husz éve, mióta felkapta a sárbatiportságából erős, áldott fővezéri kéz s' elin* dult élünkön spártai jelszóval: Ezzel vagy ezenl Ezzel a zászlóval, e zászló széniemével győzök, vagy ezen terítsétek ki a küzdelemben eltiprott testemet, -Minden zászló eszményhordozó s magasan lengve hirdeti eszményét, . de ugy^anakkqr követel földet, sziklát, amely^rtüzhesse rúdját, Ugy látszott, hogy husz év/ előtt a sárból felragadott irredentezászlónk nem talál talpalatnyi földet, arasznyi sziklát sem, amelybe vethesse lábát, hisz a hazavesztés; a honárulás, az internacionálé tombolása és fertője mélyéből ragadtuk elő. - Szeged, ez az áldott magyar homok nagyvárosa nyújtotta feléje elsőnek önmagát földül s adott otthont nyíltan az irredentazászlónak. És a zászló nem bujt meg Szegeden, terjeszkedni akart, hódítani, visszahódítani, . Már első lépése^ a 72-sök lépése vakmerő volt, fegyverrel a kézben foglalta el a Mars-laktanyát és több katonai épületet, leverte ormukról a vörös zászlót. Gyorsan kidomborodott a zászló kettős szelleme: elhatározás a széttépett magy-ar földet visszafoglalni, utolsó fűszálig és vágy.gyorsan kitakarítani belőle minden lomot és nyugodttá, boldoggá építeni a zászló ormát ókitő kettős, szentistváni kereszt jegyében. Tehát integritás és kereszténység, -Integritás és kereszténység! * ez tehát a szegedi gondolat. Nem újdonság, hisz egész multunk ezen áll, mégis újdonság volt akkor, ott Szegeden, mert mikor a zászl<5nkra Irtuk, sem integritás, sem kereszténység nem volt a m agyvarok földjén. Több ellenforradalmi helyen ezért a gondolatért véreztek el jó magyarok, nem volt zászlótartójuk, csak Szegednek adott a Gondviselés Horthy Miklóst, aki a fölemelt zászló mögé hadsereget, nemzeti hadsereget tudott állítani. Ezért lett Szeged a kiindulás szent városa, a vörös éjszakát elűző felkelő nap városa: Oivitas solis, s ezért nevezzük az integritás és kereszténység jegyében elinditott honszerzést szegedi gondola tnakr - Ezért ti mind, testvéreim, bármily eséllyel küldtetek édes hazánkórt a tébolyodóttak vagy a rablók ellen, még küzdelmetek elnevezésében se húzzatok széjjel, hanem legyetek ebben is a szegedi gondolat" névben is e^yek. Ezzel hirdetjük ós valljuk a nemzet feltámasztása munkájának egységet és megtiszteljük vele a zászlóvivőt, a fővezért, hisz személyében ós húszéves kormányzási munkájában valóban megtestesült a szegődi gondolat,Akik Szegedre siettek a zászló alá ós segítették a zászlóvivőt, azok soraiból többeket felmorzsolt a küzdelem, csak a felemelt zászló reményében hajtották fejüket örök pihenósre, kiknek vezére Gömbös, Mások pedig mint a szegedi gondolat élő munkásai érdemlik a haza háláját és elismerését, kiknek ) vezére Károlyi Gyula szegedi miniszterelnök. És különösen azok, akik a mai K napig az élen állanak és ma talán a kezdet nehézségeinél is nehezebb munkáival dolgoznak a szegedi gondolat diadaláért, akiknek vezére gróf Teleki pál miniszterelnök, szegedi külügyminiszterünk. De meghajtom a zászlót a szegedi WSS,* ^. /Folyt.köv./