Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1
1940-12-14 [242]
/JUHTSEA BÉLA AZ IRÁNYÍTOTT T EMELÉSRŐL s Folytatás 1./' Kitért az előadás a földbirtok elapr°zódás kérdésére is, amihez a jövő tervgazdálkodásban ugyanosa í hozzá kell nyúlni., hogy a teljes széttagozó a ás t mega :adáiyozzuk, Németországban e zt az Erbhof rendszerrel már megoldották, de nálunk is szükség van az örökösödési rendszer megváltoztatására, Megemlékezett az előadás az érté 'esitési problémákról is, aminek: a legegyszerűbb módja az állattenyésztés, s ezzel a talajerőt is biztosítani tudjuk, Utalt arra, hogy, amint az árkérdésne nagy a fon'tossága, ugyanúgy nagy a jelentősége az egységes értékesítésnek is, Mindeze.kne£ a kérdéseknek a megoldása a tervgazdálkodás célja, ami a belterjesebb gazdálkodást és a nagyobb termést aiarja elérni, A keret megvan, amelyen belül a kérdéseket meg -Civánják oldani, most markosak a végrehajtás módja a függő kérdés, amivel áll, vagy bukik az irányított gazdálkodás. Az előadás végül hangsúlyozta, hogy a mostani esztendő hiányai igen nehéz feladatok elé állit jak a kormányzatot, ezeknek a célokna : megvalósítás _.ban, de megvan a remény arra, hogy a gazdatársadalom^ eddigi áldozatkészsége, fegyelmezettsége mellett és kedvező árpolitikával megvalósítható ez a nagyfontosságú nemzetgazdasági feladat, A nagysikerű előadáshoz először Kégl János szólt hozzá és ki, jelentette, hogy nem hive a mezőgazdasági árrögzitesnek, mert^itt a felelősség kérdését is tisztázni kellene,. Biztosítani kéli a gazdák megélhetését, s a :or lehet irányításról beszélni* Hagyó-Kovács Gyula arra hivta fel a figyelmet, hogy^az irányi tásnál nem szabad figyelmen kivül hagyni a magyarországi klímát. Hangsúlyozta, hogy nekünk elsősorban az '• tthoni cenyeret kell biztositanunk és az irányítás helyett inkább a többtermelés legyen a jelszó. Ami az árkérdést illeti, az a felfogása, hogy a buza, rozs és a kukorica árát kellene megállapítani, amiből könnyebben lehetne a töb i termeivénye-"- árát kialakítani* Az ipari növények termesztését a mostanihoz hasonló súlyos időkben a kenyéimagvak mellett nem tartja fontosnak, s végül annak a vél menyénél: adott kifejezést, hogy a magyar mezőgazdálkodás mai rendszerét megbontani nem volna' helyes, s ezért az irányításra a mezőgazdasági müvelés alatt álló területeknek csa egy kis százaléka lenne alkalmas* Geist Gáspár arr°l beszólt, hogy a mezőgazdasági termelésben részben már megvan az irányítás, Így az orődgazdalkodásban és cukorrépatarmesztésben bizonyos ösztökélő hatást kell kiváltania a helyes irányit ásnak* Vitéz Vaskay Gyula az ármegállapitás kérdésével foglalkozott hozzászólásában és például felemiitette a zsirárak , sertésárak, s a gyapjuárak megállapítását, smi szerinte nem volt helyes, mert a sertésállomány és a juhállomány orős csök...enését idézte elő. Geopolitikai helyzetünket meg kell őriznünk, s ezért a termelésre ösztönző intézkedésekre van szükségünk,. Szó v átette még a borsóár megállapításánál tapasztalható anomáliákat^ Gróf Lessewffy Aurél a bizalom szükségességét hangsúlyozta, hogy a gazda abban a tudatban termeljen, hogy munkájána- ellenértékét meg is kapja. Tolnai-Knefély Ödön azt ".ivánta, hogy a mezőgazdasági termeivények árának megáll apitás .mái a döntő szó a földművelésügyi miniszteré legyen és hallgassa.; meg a gazdákat is* az ármeg áll api t ásnál, Végül °rmándy János mutaeott :rá az előzetes ármegállapitás veszélyeire, majd Bittera Mi.dós válaszolt a felszólalásokra és válasza abban csúcsosodott :i, hogy a :orcaányb.ztosság csak alapárakat akar megállapítani, ami ; mindig emelhető : az adott, viszonyoknak megfelelően. Nem alarná : a magyar viszonyokna.. meg nem.fel elő intézkedéseket tenni és az .irányításban mindenkor szem előtt tartják a gazdatársadalom érc ekeit is. Az ülés 0 Z ettler J enó' zar°s -zavar val árt véget ,/MOT/J. j.
