Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1

1940-12-11 [242]

A MÉP SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK ANKÉTJA A 11 SZABIM J»ő" KÉRDÉSRQL. A Magyar Élet Pártja székesfővárosi szervezete Karafiáth °onő titkos tanácsos, főpolgármester elnöklése mellett szerdán este a ME? központi székházában, az idegenforgalmi munkaközösség tagjainak és idegenforgalmi szervek képviselőinek részvótole mellett szakoizotts ági ülést ta tottj amelyen a fővárosi népmüvelés és a fővárosi' üzemi alkalmazottak szabadidő kérdését vitatták mog, Karafiáth J

onő dr. elnöki megnyitójában utalt arra, hogy meggyőződése szerint a kérdést ismertető Novágh Gyula, a székesfőváros iskolánkivüli népművelési bizottsága igazgatójának előadása romosak magát a szabadidő-mozgalom gondolatát, hanem a belső vándormozgalmat is elősegíti. Ezután megkezdődött N^vágh Gyula érdekes és tág kör bon mozgó előadása. Mindenekelőtt visszapillantást vetett a Fáraók idejére, amikor már foglalkoztak a népmüvelés kérdésévol. Kifejtette, hogy ez a probléma mindig akkor kerül előtérbo, amikor valamely nagy politikai átalakulás előtt állanak a nemzetek. 10£°-ban Washingtonban tárgyaltak erről a kérdésről, de nem jutottak eredményre, Mussolini volt az, aki a Oarta lel Lavoro törvénnyel és a Dopolavoro intézménnyel megoldotta a munkások szociális problémáit és a szabadidő mozgalmat. Hangsúlyozta" az előadó, hogy a kettő szorosan összefügg: szükség van arra, hogy-megfelölő életszinvonalat biztosítsunk a munkásságnak, hogy emberi életet élhessenek és ezután törődnünk koll azzal, hogy miképpen töltik el szabadidőjüket. A magyar kormány sok tekintőtben úttörő munkát végző tt, s európai viszonylatban is előlhaladt ogyes intézkedésekkel ós törvénnyel s mostani szociálpolitikai programja is arra irányulj hogy a nagy tömegek részére életbiztonságot nyújtson. A továbbiak során rátért a kérdés ismertetője a székesfőváros ' üzemeiben dolgozó alkalmazottak érdekébon, szooiális jólétük biztosítása céljából bevezetott rendszerekre, a sogités különböző'módjait ismertette, közöttük szóvátette azt, hogy például legutóbb élelmiszerről is gondoskodott a város, j|ltálában - mondotta - a székesfőváros példát mutat a nagyvállalatoknak atekintetbon, hogy miként kell se git,/3 égére sietni a munkásságnak és gondoskodni tohermontositésükről, A szabadidő-^mozgalom megszervezésének problémájáról beszélve az előadó hangsúlyozta, hogy a munl n ér-féce ogyro-egyre előbbretör, s egyenértékű kivan lenni a tőko értékével, i munka értéke ma már tudja pótolni az aranyalapot a magángazdaságban. A Sarta lel Lavoro szerint a munkaadónak és a munkásnak, mint jégáratoknak kell együtt dolgozniuk, A társadalom feladata elhinteni és megérlelni ezt a nemes gondolatot, amely a szociális lelkületet alakitj.a ki, k&éplti a 'keresztény szolidaritás elvét, amely nem más, mint a folobaráti szeretet. Ezután a kultúrpolitikai vonatkozásokat taglalta Noéágh Gyula.: ^ y ^ . . , A pusztán szórakozást nyújtó és üzleti alapon álló munka utáni időtöltés nem szolgálja a nemzetnevelés fSontos célját. Többezer adatot gyűjtött Bssze arra nézve, hogy a munkások.'mivel akarják eltölteni szabadidejüket. A legtöbb válasz az volt: ki akarják pihenni magukat. Ez a pihenés azonban megfelolő keretek között kell, hogy történjék. A mai munkás otthona rcndkivül sok kivannL valót hagy maga után'ós elsősorban ezeknek az állapotoknak a megszüntetése legyen a feladat, azután törődni koll a munkások egészségének ápolásával, sportok, - de nem túlhajtott, primadonra-novelö sportok, hanem testedzőé utján, módot kell adni a munkásságnak, hogy kijuthasson a természetbe és ott üdüljön fel. A közlekedés erre a célra tisztán szoCiális szempontokat szolgáljon. Ezeket a kérdésekot nem lehet rendeletekkel, hanem csak fokozatos alapon megoldani, A szabadidőben mükodfceíő előadásokat koll, a munkásokkal rendeztetni, mert az élmény utáni vágy mindig él az emberben ó.s es adja vissza az emberi öntudatot, A népművelés elsőrendű feladata^ a lelke t átformálni nemzeti irányban, a nemzeti kultúrát minél szélosob>b rétegekben kifejleszteni, elmélyíteni. ' . fi /Foly*.köv./ AU' \