Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1

1940-12-11 [242]

Az országos Mezőgazdasága kamara szerdán délelőtt tartotta rendes közgyűlését az OMGS nagytermében grof A'huer.-Héc" erváry Aároly felsőházi tag elnöklésével, A közgyűlés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg ás azon a tagok úgyszólván teljes számban megjelente.:. Ott voltak a földmivelésűgyi miniszter képviseletében Bárczay János államtitkár és Len: Jenő minisztere-, osztályfőnök, a honvédelmi miniszter megbízásából ós a Vitézi Szók _:épvi3eletében vitéz Igmáníy Hegyessy Géza ny.testőraltábornagy, a pénzügyminiszter megbízásából Szilágyi Ernő miniszteri tanácsos, az igazságügyfflinisztéit um részéről Bézay Jenő miniszteri tanácsos, a &til :eres :edelmi Hivatal részéről Rubay Sándor, ezenkívül a társegyesületek és egyéb gazdasági érde -képviseletek megbízottai nagyszámban. A közgyűlést Ahuen-Kéderváry Károly gróf nagy beszéddel nyitotta meg ós abban bevezetőül megemlékezett Aeletmagyarország és Erdély egyrészének visszacsatolás arpl és a magyar agrártársadalom mély hódolatát tolmácsolta az ország kormányzója előtt, a ki-ne k bölcsessége felemelte a nevezetet lesujtotts ágából, visszaadta elveszett önbecsülését, Felhatalmazást kért,hogy az elnökség hódoló feliratban köszöntse a FőméitOságu Kormányzó urat. Az elnök szavait a közgyűlésen résztvettek állva hallgatták végig és hosszú perceken át ünnepelték a kormányzót. - Hálával kéli gondolnunk - folytatta az elnök - a szövetséges nagyhatalmakra, azoknaftvezéreire, a:ik a minket ért igazságtalanság jóvátételét tekintélyük 3ulyával támogatták. Büszkeséggel ell megemlékezni kiváló honvédségünkről, a nemzet jobb jövőjének letéteményeséről, amelyik történelmi jogaink érvényesítésire nemcsak kész, hanem ma már képes is. - A visszatért területekkel az ország mezőgazdasági helyzete ig jelentékenyen megváltozott. Erezzük az egym ás ráutaltságot és ez elszakíthatatlan kötelékkel füz bennünket össze v: ssza'ért. testvéreinkkel, Mi Erdélytől nem kapni akarunk, hanem adni, segíteni Erdély mezőgazdaságát hiányzó javainak pótlásában és feleslegeiké^ értékes: tésében. - Elnökké választásom óta ez az első alkalom arra,hogy a ne :em előlegezett bizalom után prograr.mot adjak, A mai körülménye., között ezt a szó igaz értelmében tenni voltaképen nem :'s lehet. Csupán elvedre és általánosságokrá szorítkozom tehát a viszonyok további alakulásától téve függővé azt,hogy a részlet :árdése-ben az általános elvek keretén belül intézkedjem. A termelés előfeltételei megváltóztak, megváltoztak az értékesítési viszonyok is és- bizonyos eltolódások a termelés folytonosságát, megnehezítették,Fokozottabb mértékben vagyunk ráutalva a bennünket környezd baráti államokra és teljes mértékben alkalmazkodnunk kell a megváltozott külső és belső körülményeihez. Kötelességünk a lehető legnagyobb teljesítőképességet kifejteni, minél többet termelni és ezzel biztosítani az ország élelmiszer és nyersanyag ellátását, A magyar mezegazdaság teljes mértékben átérzi a reá háruló kötelezettséget és ennek minden tekintetben eleget :iván tenni, de a rendkívüli körülménye- között az államhatalom részéről is jogos minden olyan beavatkozás, ami magasabb célo - érde :ében történik, A beavatkozással kapcsolatban azonban egynéhány fogalom nem volt kellőképen tisztázva és a különféle erdeiek mérlegelése és arányba hozatala talán nem volt mindenben helyes, Nekünk a mezőgazdasági termeléshez fűződő magasabb nemzeti érde :ek kielégítése lebeg szemünk előtt. Tisztázni kell a termelés és a fogyasztás érdekeit, nem szabad a fogyasztó.; anyagi erejét legmesszebbmenőén kímélni, mert ez áruhiányhoz vezethez. Háborús időkben mindenekelőtt termelési bőségre van szükség, mert kisebb baj a túlméretezett termelést majd visszafejleszteni, mint a termelés hanyatlása miatt nélkülözések között élni. Az érdekek összhangba hozatala az árpolitikán keresztül jut :ifevezésre. Nincs és nem lehet külön árpolitika és külön/termelési politika. Ellenben van termelési politisa, amelynek kiegészítője, alárendeltje és eszköze az árpolitika , Nem kell rámutatni, hogy az egyoldalú érdekekért tett beavatkozásnak milyen súlyos visszahatása lehet a gazdasági élet más terein. /folyt, köv,/