Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1

1940-11-07 [240]

Kézirat. . . ff)*' A főváros közgyűlése. £,oldal. Budapest, 1940. november 7. '"^ /Köz gyűlés. Folytatásul./ Kövesligeti Miklós hangoztatta, hogy az életre, a gazdasági és kereskedelmi, tehát- gyakorlati pályákra kell-az ifjúságot nevelni. Indítványaiban sürgette azoknak a tanerőknek elbocsájtását, vagy nyugdíjaztatását, akik nem szorulnak rá keresetükre. Indítványozta azt is, hogy az iskolákat fertőtlenítsék, feste.ssék ki, a tanulmányi kiránduláson résztvevő gyermekeket díjtalanul szállítsák az autóbuszokon, vagy villamosokon, a tehetséges szegénygyermekek számára internátust létesitsen a. főváros, rendezzék a középiskolai tanárok fizetését. | írégely íezsl megállapította, hogy á főváros közoktatása világvárisi méretekben fejlődik s elismeréssel beszélt arról,hogy az ifjúság nevelését valláserkölcsi alapokra fektették. A főváros a szegényebb gyermekek oktatásáról és szociális helyzetük javításáról ic gondoskodik, ezért a polgárirestertá legnagyobb elismerés elleti. A sérelmek orvoslása céljábcl kérte, hoíy & főváros közoktatási bizottságában képviseltethessék magukat a tanerők. Létesítsenek gyakorló polgári iskolát Budapesten. Ki jelentette^ hogy a titkes ainósitést meg kell szüntetni, mábresak azért is, mert annak nincs törvényes alapja. A tanerőknek tegyék lehetővé, hogy tanulmányi utakat tehessenek, erre a célra aránylag nem nagy összeget kellene csak fordítani. A népszámlálásnál a tanítónőket lehetőleg mentesítsék a kényesebb" munka alól. Indítványozta végül,hogy a helyettes tanerők szolgálatban eltöltött éveik. számítsák bele a nyugdíjba. Magyar Miklós méltatta a közoktatás nagy jelentőségét és ezzel k po sóletban csodálkozott az érdeklifés. hiány a miatt, majd a legnagyobb elismeréssel beszélt a főváros tanerőiről. Megállapította ,/ho£y a pedagógiai társadalomnak sok 3érelaie "és kívánsága van, ezeket a közoktatási ügyosztály kitünl vezetője, Ho'ro'ny-Pélf i Aurél tanácsnok megértéssel -támogatja és az anyagi kereteken belül Igyekszik teljesíteni a kívánságokat. A nemzet jövője függ attól, hogy legdrágáfb kincsünket, az ifjúságot-milyen pedagógusok nevelik és éppen ezért gondoskodnia, kell a fővárosnak arról, hogy a tanerők lelkileg és anyagilag is kiegyensúlyozottak legyenek. Olyan tanerőkre van szükség, akik lelkesen és hivatásszerűen foglalkoznak az ifjúsággal, akik a mostani rendkívüli időkben nem hagyják magukat befolyásolni sem a jobboldali, sem pedig a baloldali szélsőségektél. A mostani pedagógusok helyes irányban nevelik az ifjúságot, nem kell félteni a nemzetet ,'tanerőink tudásuk legjavát adják. Fejtegetései során ezután arról beszélt Magyar Miklós, hogy a szülőknek gyakorlati pályákra kell adniok gyermekeiket, ne nézzék le az Ipari és a kereskedői pályákat, szüksége van a nemzetnek azokra, akik szabadpályán akarnak boldogulni. Helytelenítette,hogy az ifjúság egyrésze fél a szabadpályáktcl, nagyon sokan nyugdíjas állásokra törekszenek, ami elítélendő. Akik a szabad pályát választják, gyűjthetnek annyit, hogy öregségükre nem lesz gondjuk . Végül indítványban kérte a >&lgármestert, o közoktatási ügyosztállyal készíttessen" olyan tervezetet, melyszerint a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező gyermekek egészen a _ . középiskola negyedik osztályáig ne fizessenek beiratási dijat és tandíjat, /"Egyhangú helyeslés!/ /folyt, köv./ s-\