Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1

1940-11-07 [240]

ti. I H Ül ft AZ ERDÉLYI NÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE november 8-án, pénteken, délután 6 órakor tartja ismeretterjesztő előadását Géza-utca 4. szám alatt. Görgey'Lajos tábornok érdekes erdélyi tapasztalatairól tart előadást. /MOT/m. ELŐADÁS A MAGYAR JUGOSZLÁV TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOKRÓL. A M a gyar Külügyj Társaság dr, Eöttevényi Olivér elnöklésével felolvasóülést tartott, amelyen dr, Lobmayer Iván legfőbb állami számvevőszéki osztályfőnök "Jugoszláv történelemi kapcsolataink, különös tekintettel a horvát kérdés­re" cimü előadásában ismertette a szerbekkel és különösen a horvátokkal való történelmi kapcsolatokat, Rámutatott arra., hogy a történelem folyamán a magyar éa a szerb dinasztiák különféle háborúkban egymást kölcsönösen segítet­ték, A magyar királyok közül többen összeházasodtak délszláv fejedelmi családok le anyaival » Amikor pedig a szerbek a rigómezei vereség ^után Ma­gyarországba menekültek, letelepedésüket itt szeretettel fogadták s itt uj, meleg otthonra találtak-. A magyar-szerb viszonyban az állandó jel­lemző vonás a kölcsönös megbecsülés és szeretet volt. A horvátokkal a magyarok szár közvetlenül a honfoglalás után kerültek érintkezésbe, Kálmán király óta pedig a két nemzet őszin­te testvéri szeretetben összeforrva, élt egészen a 12, század végéig. Akkor azonban a két ország között súlyosabb ellentétek támadtak.E z ek két főkérdés: a nyelv és a vallási kérdés körül csoportosultak és a helyzet elmérgesedése ugy.a horvát, mint a magyar részről elkövetett hibákra vezethető vissza. Az előadó kimerítően ismertette az 1866-i sikertelen kiegyezési tárgyalásokat, valamint az 1868-i kiegyezés létrejöttének •közelebbi körülményeit és azok előkészítésében Deák Ferenc szerepét. He ék á horvátoknak többet akart adni, mint amennyit ok maguk, illetve az őket akkor képviselő uni^nisták elfogadni akartak: mindenekelőtt pénzügyi önállóságot kivánt Horvátország részére biztosítani, E z a ter­ve azonban az akkori kormány, de főleg az osztrák kormánykörök ellenál­lásán hajótörést szenvedett. Ismertette az előadó az 1068 utáni magyar­horvát pénzügyi viszonyokat, majd vázolta Horvátországnak aguj dél­szláv államban jutott szerepét. Az elmondott tapasztalatokból a jelenlegi szomszé­dunkkal való viszonyunk tekintetében vonta le a tanulságokat, főleg pedig az egymás tradícióinak megismerésére és megbecsülésére kinálkozá főeszközre, az egymás nyelvének tanulására mutatott rá,/MCT/B„ LESZÁLLÍTOTTÁK A KÖZTISZTVISELŐI KÖLCSÖN KAMATJÁT. Á Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a kormányhoz emlékirattal fordult és többek között a köztisztviselői kölcsön Összegének és törlesztési idejé­nek felemelését, valamint a kamat leszállítását kérte, A pénzügyminiszte: értesitette a KAN3Z vezetőségét, hogy a hétszázalékos kamatot 1940 november 1-tó'l kezdve 6 %~ra 3zállitotta le 3 /M0T/B, STEFÁNIA BELGA KIRÁLYr HERCEGNŐ A STEFÁNIA SZÖVETSÉG VÉDNÖKE AZ ANYA­ÉS CSECSEM'*'VÉDELEM ÁLLAMOSÍTÁSBÓL. Az Országos Stefánia Szövetség el­nöksége az anya- és esecsemővédel«m államosítását jelentette védnökének, Stefánia belga királyi hercegnőnek, Lónyay herceg feleségének.^A királyi hercegnő dr. Ugrón Gáborhoz, a szövetség elnökéhez levelet intézett,^amely­ben megemlékezett az általa alapitott szövetség eddigi 25 éves munkás sá­t áról, majd többek között igy ir: "Az Országos Stefánia Szövetség ^állami tvételét ugy tekintem, mint megtisztelő kitüntetését olyan alkotásnak, amelyet én sok mumkatárs -támogatásával alapítottam* Ez bizonyítéka az in­tézmény fontosságának,-,,, A szövetség életében uj fejezet kezdődik. Egész szivemből kiváncm, hogy törekvéseiket siker koronázza." /MOT/B. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom