Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1
1940-11-14 [240]
XX O- X L XJ -—A JUGOSZLÁV MAGYAR TÁRSASÁG MEGKOSZORÚZTA A HŐSÖK 'EMLÉKKÖVÉT. A Belgárdi Jugoszláv Magyar Társaság 28 tagu leüldöttsége .:csütörtökön délben megkoszorúzta a Hősök %lékkövét. A megkoszorúzás után Karafitáh Jenő titkos tanácsom , főpolgármester, a M a gyar-Jugoszl áy Társaság társelnöke vili ás reggelit adott a jugoszláv vendégek tiszteletére. Csütörtökön este a budapesti Magyar-Jugoszl áv Társaság ismerkedési estet rendezett a Hungária-szállóban,/M0T/B o FŐVÁROS NÉMETHY KAROLY TANÁCSNOK FRANKFURTBA UTAZOTT # Némethy Karoly dr. tanács rok a főváros kulturális ügyosztályának vezetője csütörtökön Frankfurtba utazott, hogy a főváros képviseletében részt vegyen az "Ember tragédiája" frankfurti díszbemutatóján. rf /MOT$Láj r,VILLÁS REG-GELIJE KARAFIÁTJÍ JENŐ FŐPOLGÁRMESTER SfigBöEK DJURICIC VOJIN TISZTELETÉRE. karafiáth Jenő m. kir, titkos tanácsos, főpolgármester és felesége Djurioic Víijin volt miniszter, a belgrádi Jugoszláv-Magyar Társaság elnöke és a társaság Budapestre érkezett tagjai tiszteletére az Országos Kaszinó fehértermében ma délben villás reggelit adott, amelyen a jugoszláv vendégeken és Rasics Szvetozár királyi követen és feleségén, valamint Luka M, Lugovitz követségi tanácsoson és feleségén kivüjatagyar részről megjelentek' Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bárczyházi Bárczy István m, kir, titkos tanácsos és felesége, Zsindely Ferenc államtitkár és felesége, Törley Bálint államtitkár és feleségé, Beásenyey Zénó m.kir. titkos tanácsos és felesége, báró Láng Boldizsár m, kir, titkos tanácsos, a MagyarJugoszl áv Társaság elnöke és felesége, Szenfly Károly polgármester és felesége, Horthy István a MÁV elnöke és felesége, Kállay Tibor volt miniszter, a Jugoszláv-Magyar fámára elnöke, Ullein-Reviczky Antal ".övotségi tanácsos, Bódy László alpolgármester és még számosan, Karafiáth Jenó főpolgármester felköszöntőjére Djuricic Vojin igen meleghangú beszédben mondott köszönetet a szives." fogadtatásért-» /MÖT/B. HÍREK A BÉKEKONFERENCIÁTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG, A Magyar Külügyi' Társaság ma este dr, Horváth Jenő egyetemi rendkivüli tanár elnöklésével ülést tartott, amelyen báró Wesselényi Miklós "A békekonferenciától a második világnáboruig" cimmel olvasott fel. Az előadó azt fejtegette, hogy az első világháború befejezése és a második világháború kitörése közt eltelt husz év diplomáciai és külpolitikai története volt az, mely a mai katasztrófát megérlelte és végül kirobbantotta. Ha tehát a mai háború keletkezésének okait kutatjuk, akkor abból az eseményből kell kiindulnunk, mely az első összecsapárt befejezte, a békeszerződésekből, A páriskörnyéki békékből folyó problémák voltak a háború utáni Európa politikai problémái. Ezek a kérdések nagyjából öt csoportba oszthatók: a leszerelés kérdése, az utódállamok s ezzel kapcsolat, ban a kisebbségi probléma, Olaszország helyzete, a Népszövetség, a német probléma, melyet a német-francia viszony határozott^ mpg, A leszerelés megvalósításának egyetlen lehetséges időpontja az 1925 és 1936 között eltelt± öt év volt. Ezen az időponton tul a világpolitikai helyzet romlása már reálisan nem tette lehetővé a leszerelést* A második lényeges kérdés a nemzetiségi probléma volt. Ha az európai hatalmak és a a népszövetségi vezető körök tisztában lettek volna azzal, hogy a kisebbségi kérdés elhanyagolása milyen veszélyeket rejt magában, ugy meg kellett volna találniok a módját annak, hogy a különböző panaszok megfelelő elintézést nyerjenek. Igy azonban ez az elhanyagolt kérdés túlságosan nagy területet fertőzött meg ahhoz, semhogy a békés megoldás lehetséges lett volna. /T?n") ir + \''AtT / _ - A
