Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1

1940-11-02 [240]

/ REFORMÁTUS EMLjMm^PÉLY. Folytatás 1,/ Tas nádi-Nagy András megnyitójában a következőket mondta: - amikor egy évvel ezelőtt egybejöttünk első gondolatunk a Felvidék visszatért protestánsai felé fordult,, Azóta a történelem kereke ismét nagyot fordult és mai ünneplésünket ismét sülönös fényesség ragyogja be. Isten kegyelméből visszakaptuk az ország keleti részeit; Észak-Erdélyt, a Székelyföldet, ismét magyar Bocskay latrán* Bethlen Gábor, Rákó

c

zi ^György hazája és ma este örvendező lélekkel látjuk körünkben erdélyi testvéreinket,, Boldogok vagyunk, hogy velünk együtt részesei annak az emlékezésnek,, amely négy évszázad távlatában az wittenbergi vártemplom kapujához, Luther Mártonhoz* a lelkek felszabadulásának nagy történelmi tényéhez vezet bennünket* A Magyar református Sión félmilliónyi "iának rabsága ért véget, 52ö református, 5 evangélikus és 70 anitárius egyházközség kapcsol

c

dott vissza a magyar közösségbe. Miénk ismét a kolozsvári, marosvas irhelyi, sepsziszentgyorgyi kollégium, miénk a kolozsvári és s zékelykereszturi unitárius kollégium és szúmos más főiskola és iskola© Sokszaz kicsi falusi templom tornyában szabadabban szódnak a harangok* Sok száz gyülekezet ajkán zeng a hálaadó zsoltár és sokszáz magyar lelkipásztor szólhat szabadabban, magyarabban és az elnyomás folytonos fenyégetésétő], nem korlátozva Isten igéjéről, —Az erőgyarapodás azonban több, nagyobb, mint amit a szamok jelentenek, A visszatértek nagy erkölcsi értékeket hoztak magukkal, Erősebb egyházi szellemet, amely áthatja a társadalmat, mely szorosan '-apcsolóöik a nemzeti élethez. Mélységesebb beimissziós szellemet, igazibb áldozatkészséget, keresztyéni békességet és a keresztény felekezetek áldott harmóniáját hozzák magukkal. Amikor szeretettel öleljük magunkhoz ittlevő protestáns testvéreinket, egyben üdvözletünket küldjük mindazok felé. akik nekünk viszszaadattak. Változatlan aggódásunk és együttérzésünk van azokkal, akik továbbra is a határokon tul maradtako ""•Erdély visszatérése feletti örömünk mellett van ugy másik ok is, amely a mai ünnepség szépségét növeli, kost van három és félszázados fordulója a:.:iak, hogy az első teljes magyar bibliafordítás - amelyet a mai napig is használunk - létrejött £s közkincsünkké,— elmondhatjuk nemzeti kincsünkké—lett. Az elnök ezután megemlékezett Károli Gáspár bibliájáról és méltatta a magyar biblia jelentőségét, hatás át. Hangoztatta, hogy e biblia kalauza volt a magyarságnak, Isten és I

s

ten törvényei igaz ismerete felé .. - A legromlatlanabb magyarságot,, a lelkiismereti szabadságot, a keresztény felekezÉ&békességet jelentő Erdély - fejezte be beszédét Tasnádi-Nagy András - és az Igét a magyarság szi ébe oltó Károli biblia jegyében^ nagy ^ lelki örömmel üljük meg a mai reformáció ünnepé t

0 Ennek a kettős örömnek érzésétől áthatva nyitom meg ünnepélyünket-Jk jelenlevő hatalmas közönség lelkes tapssal fogadta Tasnádi~N

a

gy Andris beszédét, amely után dr. Palló Imre, a m.kir. Operaház örökös tagja több zsoltár éneket adott elő orgona kisérettel. Az ünnepi beszédet dr. Tavaszy Sándor kolozsvári református Theológiai tanár, püspök helyettes mondotta. hangoztatta, hogy ha a reformáció nem lett volna e,£yéb mint puszta emberi kezdeményezés akkor nem is lett volna több az emberiség életében mint pl, a renaissance. vagy a humanizmus, akkor-előbb-utóbb sorsa a kimerülő kor szeli emáé, vagy világnézeti ^kezdeményezés=e vált volna, A reformációban Isten maga mutatta meg saját erejét és benne Isten tettével állunk szemben. Ezután részletesen fejtegette, no^y mit tett Isten a reformációban és a reformációval,* nemzetünk életéhen, A reformátoroknak jelentőségét nem az adja meg, amit'saját természetes szellemi erejükből kifolyólag nyújtottak, hanem az' a feltétlen határozott es tiszta engedelmesség, amellyel megalltak Istennek a Jézas Krisztusban kijelentett akarata előtt. Szellemük lényege neu az igazságok megismerésében, hanem Isten a

1

:::, rátának fel tótlen elsimerébében rejlik. Ha igy nézzük a reformációt, akkor megállaptihatjuk* hogy a ro-íoraációv,m nem az emberek alkottak, hanem I

s

ten maga alkotott és'Isten maga vitte véghez a maga csodálatos lolgait. Nézzük meg mit tett Isten a mx nemzetünk életében? Isten kije-, lentése kétségtelen,^ ho-y a történelemben hangzik, azonban I

s

ten kijelentéssé, Igéje és a történelem nem azonos, /Folyt,köv,/