Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1

1940-11-12 [240]

H I RE • K —A, MAGYAR IGilRESZTÉNYSEG BIZÁNCI GYÖKEREI. A M

a

gyar Tudómányos Akadémia IX. asztályának ülésén Vaozy Péter dr. egyetemi m, tanár, az Országos Levéltárhoz beosztott levéltárnok tartott székfoglaló előadást " A magyar kereszténység bizánci gyökerei" cimmel. Amikor a X. század második falében egész Kelet- és Eszakeurópa a keresztény kulturközösséghez csatlakozott - mondotta - Magyarországnak szintén döntenie ellett, hogy Bizanchozj vagy Nyugathoz .»akar-e tartozni. Keleti szomszédaink a kievi oroszok és a bolgárok az első lehetőséget választották, a horvátok, a morvák, a csehek ós a lengyelek, szóval a Nyugat felé lakó népek ezzel szemben a nyugati keresztény kultúrát vették át. A magyarság legelőször Bizánc mellett döntött. Már 048 körül megjelennek a magyarság vezérel K

0

nstatinápolyban és megkeresztelkednek. A keresztapai tisztet maga a császár látta el, aki ezután vendégeit a birodalom barátainak nevezte és a patriclusi ranggal tüntette ki. Ezzel az aktussal M

a

gyarörszág a keleti birodalom politikai és egyházi rendjébe illeszkedett be. Egyidejűleg a konstantinápolyi pátriárka a jámborságáról hirc3 Hierotheos nevü szerzetest Turkla, vagyis az egész Magyarország püspökévé szentelte ás.megbízta a térítés vezetésével. Még a XI. szazadban Is olyan szokásokat találunk a magyar egyházban, amelyek bizánci eredetűek. A magyarság Nyugat felé osak akkor fprdult^ amikor a fejedelmi hatalom le akart számolni a törzsi partikularizmussal és a királyság megalapítás ara törekedett. Minthogy az ellenpárt Bizáncra támaszkodott, Géza fejedelem támaszt és segítséget a szomszédos hatalmas német birodalomban keresett. Követel ezt a oélt a 973. évi . quedlinburgi birodalmi ülésen ei is érték. Csakhamar téri tők és lovagok érkeztek az országba ^s ezzel megindult a magyarság bekapcsolódása a Nyugat kultúráletebe, A nagyhatású, rendidvül érdekes székfoglald előadás után az elnöklő Kornis Gyula méltatta Váczy Péter tudományos munkásságát és átnyújtotta neki az Akadémia 1 evei ezőtags ágáról szóló diszes okiratot. A felolvasó ülés után a tagclt zárt ülésen folyó ügyeket tárgyaltak. /MOT/J". — ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSOK - VISSZACSATOLÁS EVPORDÜLoJÁN, «• felvidéki. ró

r szek felszabadulásának évfordulója alkalmából több felszabadított község emelt Országzészlót^ amelyeket az EONB elnöksége lelkes közönség jelenlétében avatott fel, Ipolyvisken v

égh Mihály tanácstag mondott avató beszédet, majd Kovács István szentszéki tanaosos, Sáska Dezső alispán ós a helyiek nevében Bartal János biró és Dezső Béla beszéltek, Jolsva nagy ünnepséggel avatta fel az ország ^ egyik ^légszebb helyén a város ősi kastélyainak körében emelt Onszágzászlój át. AZ avató beszédet dr. B

0

da K roly tanácstag mondta és abban a szociális Magyarország eljöv:teléifc és ;a magyarság történelijaivatását hirdette,felszólalt még dr. Horváth Árpád Gömör vármegye alispánja, AZ avat ás cn több szlovákajku község lakossága ia me.,;:jelent. Vágsellye Országzászloj át dr. Javorniczky Jenő miniszteri tanácsos avatta fel nagyhtasu'be zéddel* utána a helybeliek és a hadirokkantak kép is élője szolalt fel, Somorja község ugyancsak Országzászlót avatott ós itt az avató beszédet Borsó? Miklós tanácstag mondta, majd utána dr, Bacsák Kált mán ós Bangha Károly be.zéltek. f Szádudvarnok Orázágzászloj át vitéz Horváth Bela dr, tanácsL tag avatta fel az EONB nevében./MOT/B.