Magyar Országos Tudósító, 1940. november/1
1940-11-09 [240]
IGAZGATÓVAUASZTMÁNYI ÍJLEST TART AZ GÉGE, Az Országos M a gyar Gazdasági Egyesület igazgat^álasztiaanya Ügyleti nt a Gazdasági Egyesületek •rszag03 Szövetségének végrehajtd^bizottság a november 11-én, csütörtökön délelőtt IC Órakor a Köztelek székházának nagytermében ülést tart. /MIT/J* —-A SZÉKELYKJdjHE AlijATTÍlí^É^ HEL3GETKÉFE* A Köttetek legújabb számának vezető' helyén a lap felelős szerkesztője Rótbmeyer Imre, a földmüvelésügyi tárca költségvetését ismerteti minden részletre kiterjedően. A lap más helyén közli Konkoly-^hege yandor gazdasági főtanácsos cikkét a széke^jföldi állattenyészv helyze: é^qrl. Konkoly-Thege Sándor'végigkísérte utján azt a Bizottságot, amelyet a földmüvei és ügyi minisztérium állattenyésztési osztálya Hüldött Erdélybe az ottani állattenyésztés helyszint tanulmányozására, tapasztalatairól hosszú ci :kben számol be Konkoiy-Tbege Sándor és abban megállapítja, hogy az erdélyi marhaállomány fajta jellege ma ál'Lalában elég vegyes képet mutat, bár a székelyföldön még igen sok tisztavérbnn tenyésztett szimmentali jollegü tarka marha található. Egyes helyeken olyan magasfokon álló szarvasmarha állományt találtak, ambjy vetekszik a Dunántúl vezetőhelyén álló községekével* A 3zarvasmarhatenyésztés terén a legnagyobb hoiány a tenyészbikáknak viszonylag kis száma, bár a községi bikák minősége általában kedvezőbb, mint amilyenre el voltak készülve, Erdélyben sok a pillangós Virágú takarmány, ami nagyban elő^gegiti a szarvasmarhatfcnyésztést. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Erdélyben mindenhol sák és jó legelő állana rendelkezésre. Igen fejlett az erdélyi tejgazdaság. Sok községben működik tejszövetkezet, megoldották a rendszeres tejértékesitést, igy a székely gazdáknak bevételét számottevően egészíti ki a tejpénz. A ci ck végül az erdélyi bivalytenyésztésről ad szgmot, ami igen jelentős. A bivalyok -általában jól fejlettek, egészséges, jólfrenyomás t keltő állatok, /MOT/J. ^VSNKDIK JUBII.MRIS TEÍÍYÉSZALLATVA3ARAT RENDEZI ' JÖV5RE AZ OMGE, A Budapesti ezőgazdasági Kiállítás és Tenej^szállatvásár rendezőbizottsága moit tartotta első ülését gróf Teleki Béla főispán elnöklésével, aki megnyitó já^an megemléezett az Ország örvendetes megnagyobbodásáról, smi nék jelentős .kihatása lesz hazai állattenyésztésünkre. Közölte, hogy a földmüvei és ügyi minisztérium és a főváros fejleszti a kiállitási telepet, hogy |negnövekedei t orsz ág mezőgazdasága részére megfelelő hajlékot biztosítsanak, Konkoly-Thege Sándor OMGE főtitkár előterjesztésére elli hfcáíjozták, ihogy megkezdik az előkészületeket a jövő évi kiállítás megrendezésére, ami annál ünnepélyesebb lesz, mert az OMGE a jövő évben 50, tenyészállatvés ár**&E kiállítását rendezi, A jubiláris kiállítás megrendezésénél nem a külsőségekre, hanem a belső tartalomra kivánják^ • a súlyt helyezni, A bizottság ugy határozott, hogy a jövé évi ,ki állit ás t is a szokásos kcra tavaszi időszakban rendezi meg éspedig 194Ö. mácius 2Ö-től április 6-ig, A visszacsatolt erdélyi és kárpátaljai területek mezőgazdasági és állattenyésztési helyzetének ismertetésére a rendezőbizottság külön kiállítás csoportok szervezését vett^ tg.rvbe„ Az előkészületekről szóló tájékoztatást a rendezőbizottság nagjy érdeklődéssel fogadta, majd Sztranyavas zky Nándor, Wellmann Oszkár inárcsi Farkas Ferenc, Battha P a l> gróf' Csáky István és mások hozzá-^ , szólás^után több fontos határozatot hoztak, A jelentkezés határidejét^ fi a tenyészállatok csoportjában január O-ban, a többi csoportoknál februr I 15-ben állapították m.eg,/M0T/J*
