Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2

1940-10-17 [239]

Kézirat* / 0 2^ Hetedik kiadás. Budppest, 1940. október Vt* * XXII* évfolyam, 281, szám. / A miniszterelnök és az iparügyi miniszter a mérnökpolitikusok vacsora kan, Folytatás / Varga József iparügyi miniszter szólalt fel ezután: - Mindazok a kérdések, - kezdte beszédét a miniszter -, amelyek a mérnökhiányra a második műegyetemre, a státusrendezésre és a mérnöki nyug­díjintézetre vonatkoznak, véleményem szerint egy kérdésben sarkallanak: a kötelező mérnökkamarai tagságban. Amikor miniszter lettem, s egyre fokoza­tosabban bemélyedtem az anyaggazdálkodás irányításán keresztül az ország kérdéseibe,, egyre tudatosabbá vált bennem az a sejtés, hogy a kötelező mér— nökkamarai tagságra vonatkozó kérés nem egy karnak, nem egy :rendnek a kívánsága, hanem az ország érdeke. Elhatároztam, hogy ezt tényleg meg is valósítom* A mai körülmények között azonban politikai szempontból nem tar­tanám helyesnek, hogy a Mérnöki Kamara kérdéseivel foglalkozzunk, mielőtt a munkásság szociális kérdéseire vonatkozó legf antos abba ntézkeÖ és eket meg nem tesszük. Programomként tűztem ki, hogy elsősorban megvalósítom a munka­közvetítés államosítás át« HOÍTla, SZÍVÓS küzdelem után ez a törekvésem meg­valósult; a jelenlegi költségvetésben ennek az intézménynek továbbfejleszté­sére 780.000 pengő van felvéve* Második törekvésem az, hogy méltó székházét emeljünk ennek az intézménynek, örömmel jelenthetem ki, hogy a telket már megszereztük és az épület felépítéséhez szükséges pénz is rendelkezésre álla Igen szükségesnek tartom ezt az intézményt, mert á magyar munkások mai mun­kaközvetítése, amely az állam égisze alatt folyik, igen szomorú állapotban van. A jelenlegi állapot nem tartható fenn tovább, korszerű, modern intéz­• ményt kell megvalósítani. Ebben az uj intézményben azok, akik eddig becsü­letesen ás tisztességesen foglalkoztak a munkaközvetítéssel, a felállítan­dó hivatalban egyenértékű tisztviselőkké válnak az odabent dolgozókkal. Ez a tény nemzetvédelmi szempontból is igen nagy fontosságú. - Programmként tűztem magam elé azt is, hogy ezzel az intéz­ménnyel karöltve, a t$or szellemének megfelelően a munkakamara intézmény : '• is megvalósítom s örömmel jelenthetem ki, hogy az emelendő épületben a mun— kakamara is elhelyezésre fog találni. - .Amikor a mérnökök küldöttségileg kértek arra, hogy tegyem kötelezővé a mérnökkamarai tagságot, akkor kijelentettem nekik, hogy addig, amig a munkakamara létesítéséről szóló törvényjavaslatot be nem nyújtom, addig nem jöhetek egy felsőbb, intelligensebb réteg érdekeit képviselő javaslattalo Azóta módosítottam ezt a felfogásomat s most már bejelent­hetem, hogy a mérnökkamarai kötelező tagságról szó^ó törvényjavaslatot a munkakamarai javaslattal egyidőben terjesztem be a képviselőházba. Minisz­teriláis vonalon a kériést már teljesen letárgyaltuk, módot adunk maja a hozzáértőknek arra, hogy hozzászólhassanak és azután a leggyorsabb ütem­ben megvalósítjuk ezt a szociális szempontból igen fontos intézményt,' - Én a kötelező mérnökkamarai tagsággal olyan'kamarát akarok látni, amely az elkövetkezendő idők harci fegyvertára lesz, amely irányai­ba nemcsak a maga sorsát, mert az másodrendű,; hanem az ország gazdasági eletét is, az észszerű beruházásokat, mert csak ezeken keresztű 1 leken nemcsak a mérnöki rendnek, hanem mindenkinek a szociális jólétét, előmoz­dítani. Véleményem az, hogy amig a tagság nem kötelező, ezt a szervezetet kiépíteni nem lehet. Á kötelező tagsággal kiépítendő kamara, segítségével folytatja a kormány azt a munkát, amelyet két vagy három év óta, különösen pedig az utóbbi időkben igen eredményesen folytat, amikor azt mondja* hogy a gazdasági életben minél nagyobb szerepet ad azoknak a beruházásoknak, amelyek munkaérteket teremtenek-, - A mérnökségben olyan hatalmas tudású és akaratú társadalmi réteget látok, amely a szociális gondolatnak és fejlődésnek legneggyőződé­sesebb híve ma is és a jövőben is az lesz. Ha a mérnöktársadalom igy tömö­ríteni tudja tagjait és minden szava munkáért kiált, a munka folytatásáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom