Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2

1940-10-30 [239]

/közgyűlés. Folytatás,2,/ Nemes Juhász Jenő a továbbiak során hangsúlyozta, hogy Budapest olyan rizikót és terheket vállal, amely feljogosítja arra, hogy tisztviselőinek és alkalmazottainak fizetési és egyéb problémáit sajátmaga megoldhassa, Inditványóiban sürgette n családi pótlékok felemelését, a státusok revízióját, a létminimum biztosítását, a státusok körül mutatkozó méltánytalanságok kiküszöbölését. Ezután a sajtó hivatásáról beszélve, egyhangú helyeslés közben kérte a magyar sajtót, hogy a főváros törvényhatósági óletóVefi. s annak munkass .gával többször és bővebben foglalkozzék, annál is inkább, m.rt ez nemcsak Budapest, hanem az egész ország közönségét a legközelebbről érdekli. A költségvetést elfogadta, Bechtler Péter a fővárosnál foglalkoztatott öregebb munkások sorsáról beszélt, valamint a rár munkaképtelen munkások ellátásáról, n kegydijak felemelését kérte,, Indítványt terjesztett elő arról,hogy a főváros a 60-65 éves munkásoknak tiz évi szolgálat után havi 30 pengő kegydijat, vagy kiegészítő segélyt adjon ás ez az összeg a tiz év utáni minden egyes évvel 2-2 pergővel emelkedjék, n közgyűlés ezután áttárt a költségvetés második fejezetének, az ut" ás csatornaépítésnek részletes vitájára, amelyhez elsőnek Bechtler Páter szólt, Nincs megelégedve a főváros útépítésének tempójával. L perifériákon kevés utcpités történt. Három, inditványt terjesztett a közgyűlés elé, az egyik a kelenföldi pályaudvar előtti tér parkírozását kérte, a másik kettőben a Nagyszebeni-ut végleges burkolását és a Nagyboldogasszony-, val.--a.int a Fehérvári-ut járdáiinak burkolását javrsolta. Bényi Károly o családi házak ápitésáről beszólt a mápndlii fojocot viuljanak során és kijelentette, hogy r csaláa. házak épitósável a főváros, miután a családi házak legnagyobb része akültelkeken épül, nagy terheket kénytelen vállalni, mert hiszen gondoskodnia kell a közmüvekről. Szerinte inkább gyümölcsözöbb volna, hogyha a lakottabbterületeken öröklakásokat építenének

c Kérte az utápités erőteljesebb megindítását. Indítványozta, hogy fokozottabb mértékben lássák el a kertészeti alkalmazottakat ruhaneművel ás lábbelivel. Ezenkívül több indítványt terjesztett elő különfál-j útépítésekre„ Lévai Sándor volt a következő felszólaló, aki indítványában sürgette, hogy a polgármester gondoskodjék az ^lmási-tór, a Klauzál-tér, a Lövölde-tér és a Tisza Kálmán-tér rendezéséről, parkírozásáról, gyermekjátszóterek létesüljenek ezeken a tereken, s végül Zugié utcáinak rendezését is kérte,, Eüttl Károly örömmel vette tudomásul, hogy a főváros az uj óbudai Árpád-hid kömyékénex csatornázására és utrendezésére P'"».eQQ pengőt fordít, azonban kifogásolta,hogy a III.kerület elhányngoltabb területeinek rendezésére nincs előirányzat. Indítványaiban K&

*^&

4 hogy a Svábhegy, Óbuda ás általában az egész budai hegyvidék Z

er

ltÍ

Z

~

C

r'l>$

y

i ~

s útépítéseinek programmját állítsa össze az ügyQSZ^Tl' f

n

l?ff«L ttíl " főváros Költ sás-vetésében külön öss^^- V

^^-^.K elqminden évben. * Magyar Miklós a in — elismeréssel beszélt az ut- és csatornaápltesi u^gusz-caly nagyvonalú munkájáról ás az ügyosztályt vezető Király Kálmán tanácsnokról, majd megemlítette, hogy ha az elhangzott indítványokat teljesítené a főváros, ugy az ügyosztály költségvetése a duplájára emelkedne, - márpedig a főváros adózó polgársága több terhet nem viselhet el. Fejtegetései során beszélt arról is, hogy Európában márcsak Budapesten nem vezették be a jobbra hajtást és ezzel kapcsolatban kifogásolta a villamossíneknek az utvonalakn közepére való helyezését, ami sok-illió ~engőbe kerül. Befejezésül újból megdicsérte a polgármester és az ügyosztályvezető tanácsnok áldozatkészségét és lelkes fáradozását s annak n reményének adott kifejezést, hogy a nehéz viszonyok ellenére a főváros utvonalai ás csatornahálózat- tovább fog fejlődni, /"s /folvt. köw./ Sí/