Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2
1940-10-28 [239]
/ftozgyuies. folytatás./ Szendy Károly polgári* ester pénzügyi expozéjához elsőnek Láng Lajos, a Nemzeti Szabadelvű /Rassay/ Párt vezérszónoka szólt hozzá, annak a véleményének adva kifejezést,hogy a költségvetés csak keret és kétséges szerinte, hogy az 1941*es év ezt a keretet azzal a tartalommal tölti-e meg, amit a polgármester expozéjában feltételezett. Hacsak az utolsó hetek eseményeit nézzük, látjuk, hogy idközten olyan változások történtek, hogy a költségvetés elavult, Idejét multa, még mielőtt megszületett volna. A költségvetés 196 milliós kiadási összegéből több mint 90% olyan tétel, amelyik rögzített, amelyek mindenképpen felmerülnek, ugy, hogy alig 10% az az összeg, ami a közgyűlés elhatározásától függ. Szerinte a költségvetés nem rugalmas, hanem megmerevített. Rugalmasságát a kölcsönpénzekből létesített beruházások adnák, ezek azonban a költségvetésben nem szerepelnek. Ellentmondáát lát a fővárosvi és az állami költségvetési előirányzat között. Kifogásolta,hogy a közterhek közül éppen azt a fogyasztási adóbevételt emelte a legmagasabb.mértékben az előirányzat, amelyet a főváros a bor,hus és vad után szed. Iróniának tartotta,hogy akkor, amikor egy héten három hústalan nap van, s amikor vadászati tilalom miatt vad egyáltalában nem jöhet a fővárosba, a legnagyobb emelkedést mégis ennél a tételnél irányozza elő a polgármester. Fejtegetései során rámutatott arra,hogy a fővárosnak a gyümölcsöző pénzek átmeneti kamatoztatásából . 1,5 millió pengő bevétele van, ez mintegy 60-70 millió pengő készpénznek kamatoztatását jelenti,már pedig ilyen óriási összegnek'tartása és kamatra való elhelyezése szerinte egészségtelen helyzet, Nagy aggodalommal nézi a kölcsönök állandó szaporodását, annak ellenére,hogy a fővárost a legjobb adósnak tartja, amelynek fizetőképessége és fizető készsége' minden vitáin felül áll. Ezután szóvátette a túladóztatást, A fővárosnak alig van más bevétele, mint az adó, ami 1934-ben csak 77 millió pengő volt, ma pedig inségj árulék nélkül 103 millióban van előirányozva, A nyugdijak ijesztő mértékben, évi 1.5 millió pengővel növekednek, egyedül a tanügyi osztálynál 800.000 pengős nyugdijnövekedés mutatkozik, ennek nagyrészt az az oka, hogy a zsidó tanerőket idő előtt nyugdíjba küldték. Kifogás olts,hogy a főváros ingatlanai nem hoznak se.mi jövedelmet és példának negeiilítette, hogy a városligeti Gerbeaud által.fizetett évi^pontoson egy utcaseprő . fizetésére elegendő. A ferencvárcsi kikötőnek hcjókikötési dijakból 1393 pengő bevétele volt egy év alatt. Az üzemek bevétele 12 millióval több, ennek ellenére egy fillérrel sincs több .jövedelmük, amellett,hogy a Beszkártnál is 11 millióval több bevétel van előirányozva, de ilyen óriási bevétel növekedése ellenére egy fillér hasznot nem mutat ki*A túladóztatás a termelés folytonosságát veszélyezteti. Ha nincs rentabilitás, nincs termelés sem. Azért nincs/'z-slr és vaj, mért a termelés nem rentábilis. A gazdák kihagyták a fiaztatást, mert ..a drága kukorica mellett az exportnál is csak olcsó árakat kapnak, . $1, $ h4h> _L BóW-tv ' Befejezésül Láng Lajos'kijelentette,hogyEudapest jövője nem lehet más, mint a fővárosnak halhatatlan tradicionális múltja,^ amely az önálló existenciák, az iparosok és kereskedők sz orgalmán és / kedvén alapult, a budapesti polgárnak sabbadság-és /vállalkozási munkatisztelete, a tőkének biztonság-érzete, a vállalkozás bátorsága tette ezt a várost (• szegényből gazdaggá,tartományi városkából a világ legszebb fővárosévá.A költségvetés nem ennek az elgondolásnak szellemében készült,s ezért azt a polgármester és * munkatársai egyéni nagyrabecsülése ellenére sem.fogadja el„ ,Á nagy figyelemmel hallgatott fejtegetések után Bocsáry Kálmán, a Magyar Élet' Pártja fővárosi szervezetének vezérszónoka beszélt, //Bocsáry Kálmán beszédét 5.6. kiadásunkban közöltük.// /fblyt. köv./ f") AÚlt
