Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1
1935-10-01 [238]
P 0 L I T I TC A /Folytatás,/ ' - Amit ffiost elmondottam, a feladatoVnaV csaV egy rész° # • de már egymagában is elég feladat volna, hiszen még a felvidévi föladatodnál Is m*s8ze _ vagyunV a teljes megoldástól s Immáron a másiv, mégpedig ilyen nagy terület tért vissza hozzánk, - Vannak itfmég más, °zz<=l kapcsolatos feladatok is; . az a feladat, amelyet mindenkor hangsúlyozod, hogy mindinkább visszajut osztályrészünkként az a hivatás, hogy soknyelvű 6s soknemzetiségű államot vegpssűnk és kormányozzunka Dunamedencében, Ebben~a teUCntetben nekünk n e m kell magunka t~lpvötelezníink, mert érzésűn 1 ' sz c rint~ez magyar hivatás," amely nem 5 nemzetiségi kérdésnev a világháború idejében""való felvetése óta áll fenn, han^m azóta, amióta bejöttünVe hazába, legalábbis Szent István óta. Ha a nemzetiségi évszázadban - mert az utolsó évszáz"ad~az, amelyben a nemzetiségi-kérdés felv^tődötfés kiéleződött ha etineV az évszázadnak küzdelmeiben és részben önvédelmünk céljából sok mindenféle intézkedés i"S született, amely talán nem egészen áll efineTr gr hivatásgya^orlásnav egyenes vonalában, azérp nem szűnt m°g a n=mzetnek ez a hivatástudata. AVilezt látni a Varja, mpnjpn =1 Erdélvbe, ott megláthat- • ja.. K ~ '- Vannak azonban más f~ladato> is: az ország reorganizáció* jánaV feladata, Én pzevk<=i a ^érdésevvel, amely e> mind alkotmányos életünk? mind a közigazgatási apparátust és annaV berendezVedését, mind gazdasági életünk átformálását érintik,, hónapov óta foglaivozom és hónapoV~óta~foglalVoznaV v°le minisztertársaim! Ugyanannyi Ido Óta dolgoztatok ezeken" r egy°s szaVéftőkVol is. Nem szeretem azonbaH ezeket a Verdétekét, amelyeket még magam sem gondoltamát egészen részleteiben, mint tervelmet ViharSogni csaV azért, hogy ezzel népszerűséget keressev, mert én nem a népszerűségért, hanem az ország Javáért cselekszem^ - BeszélneV aivotmányref ormról c, Én nem szfretem ezt a szót »bb°n a formájában, A magyar aivotmány élő,~ simul évony Valami ós nálunk ' abban a szóban, hogy alvotmány, önmagában benne van a reform, mióta csak fennáll ez aZ alvotmány 0 ~" Tehát Ei nem valami egyszer - mondjuk 5o-loO vagy 12o~évvel ézelőtt^VereteVbe- foglalt valamit "változtatünk vagy reformálunV meg^ hanem ha átgondol jűv dolgainkat és egyes vonathozásokban más formákat Vere'sünV, avvor egészen egyszerűen alvotmányos életet élünk, Ez" igxy^ ~a magyar alvotmány természete szerint~van, Es amint a""korona személyisége jelenti a nemzet részéré a mult,""jelen és jövő örök~egységét és stsbilitását, ugy az alt-otmóny személyisége, amely szintén személyiség f jelenti az alvotmány életerej't, fejlődésképességétj alkalmazVodását - jözanuT~és magyarul, Világos tehát, hogy az úgynevezett alVotmányreform nem % jelenti azt, hogy mindent feiforgatunv és csinálunv valamijegészen másty amit ma találunv Vi, hanem j^lentijazt; hogy megsokasodván az államijaiét feladatái~és az állami életben résztvevők száma Is", lassanként megnőtt a szakértelem ós a hozzáértés is u Az érdekképviseletek is, amint Tejlődnek, lassan jöbbán~latjáv meg á maguv és szemben Vele az állam érdekeit, vala-, mint az egyetemes érdekeket is~„ ÖZÓ^a.1 szellemi fejlődés van -^amely egyrészt Viszélesülés, másrészt ped£g : lmélyülés •-• s énhez a kettős folyamathoz az állami apparátust, lsosorban az annaV fódirektiváját adóapparátust, tehalt a törvényhozást hozzá Vell Idomítani, hofer _mlnő förmávbaiTés részletekben, hogy minő százalékboiK,""ezt ma nem tudnám még feltárni és taglalni, mert be Vell vallanom, hogy'ezzel a munVával eláradtam e /F lyt, köv,/
