Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1
1935-10-01 [238]
r u L J. r 1 K «. /Folytatás,/ - A történelmi "Sgyházakon kívül a£ erdélyi gazdasági intézmények - 5 gazdasági egyesületek, a hltelszövetkpzotek, a fogyasztási szövetkezetek" stb, - voltaV azö>, amelyek a magyarság fenntartása érdekében ebbén~a huszonkét évben a legtöbbet tetfSv; áz egyházak~után ' a magyarság legerősebb várai Voltat?, TTem akartam megengedni, hogy ezeV azonnal Valami országos szervezetbe beolvasztassanak, legalábbis addig, omlg a helyzet nem tisztázódik,"" _ _ _ _ _ _ "-"ÖsSzehivtam az erűélyi gazdasági élet vezetőit, ennek a~héfom szervezetneV elnökeit és egyéb gazdasági égaX egy-egy kolozsvári reprezentánsát - és ők?>t e"gy tánáüs formájába foglaltam össze, hogy a katonai közigazgatással sSembeH, de~velünk, a minisztériumodul es másokkal szwaben ls bizonyos testületi jellegük legyen, " ~ ~~ . - Ugyanígy jogi bizottságot Is létesítettem. Ez a bizottság foglalkozik az egész jogrendszerrel, amely ig*n komplikált^ mert ott az osztrák-magyar"és román magánjog szövődiV egybe alegkülönbözőbb variációkban és mecr VPIÍ néznünk, hogy a jogrendszerből, a törvényekből és rendeletekből mjjaz, andpasznos, ha marad és mi az, ami nem, mert nagyon sok felhasználható a román"törvényedből is, ~ - Végül egy földreform-tanulmányozó, a román földreform " következményeit tanulményoZÓbiz"o?tságot is~fogok összeállítani,amelybe semmiesetre sem akarok érdekelteket, vagy legalábbis nagyöb" érdekelteket belevenni. Ezt a' kérdést is tanulmányozni kell, me£t~rengeteg ága-boga van. Mindenütt megmondottam',hogy nemcsak a magyar, de a román kisbirtokostól vagy juttatottól sem veszünk ej földet,ha ^ogos uton és törvényesen kapta, amit kapott. Azonban ez csak a kérdéseknek mintegy 50#-a'. Sok minden más probléma van ott még, ami kitisztázandó. Itt van a nemzetiségek kérdése. Azt hiszem,hogy azzal, amit mondottafi, már körülbelül jellemeztem álláspontunkat. Mi kpnclliánsav vagyunk. Minden benzetiségünk minden Jogát egyformán, önmagunktól természetesen megadjuk, a v ár kötnek ebben a tekintetben megállapodások, akár nem, - Ezek'azok, ami v et Erdélyre nézve akartam" elmondani,Sokkal" többet is mondhatnék,de azt hiszem ezzel körülbelül jellemeztem a helyzetet. Nagyon sok nehéz problémánk i»sz.'A~t él "rendkívül nehéz lesz, de Igyekeztünk, mindent megtenni, amit lehetett.Lehetőleg gyorsan biztosítjuk a vetőmagellátást. Főleg igyekszün 1- gondoskodni a szántás lehetőségeiről,Szereztünk hatvan traktort, amelyek rendelkezésre állanak."Hagyon-nagy baj azokon a vidékeken a lóhlány, főleg a székelységben, amely lóval szánt és azonkívül lóból él, mert lóval fuvaroz, A lÓátaSás a románok részéről megkezdődött, de nem tudom/milyen állapotban leszn Q k azok a lovak, - Most megindul apolitikai élet, megindul odalent is. Én arra figyelmeztettem az erdélyi!-kp t, hogy lassan, fokozatosan kapcsolódjanak be", mert" hisz nem ismerik még az ország politikai életét és Erdélyben lényegesebbnek tartom azt,hogy az erdélyi társadalom ujjalapon szervezkedjék, annyiban, amennyiben más a helyzete, mint a kisebbségi sorsban Volt ée tartsa fenn~ozt ?z erdélyi lelkiséget, am°ly az" egyedüli, amely megmaradt, az egyedülii amit hoznak. Mert anyagiakat n°m hoznak és az einyoma* tás alatt sz°llomioVben is meg v^llptt hogy fogyátkozzanak,Viszont hoznak olyan lelkiséget, amely mindig megvolt ugyan, d° e^ben a huszonkét esztendőben még jobban negedzödött. /folyt, köv,/
