Magyar Országos Tudósító, 1940. október/1

1935-10-11 [238]

fi ö s x r «. f» * N 0 g y 0 G. X K Budapest, 1940, október 11. 0 XXII, évfolyam 275.szám. FŐVÁROS /Sztankai András lett a dunajobbparti görögkatolikus plébános ,F 0 lyt./ SzBankaJ: András dr, 45 esztendős, nős, családos, husz éve lelkészkedő pap, ebből nyolc esztendeig a fővárosban volt segédlelkész, kánonjogi doktor és több társadalmi egyesület tagja. Megválasztása osztat­lan őrömet keltett nemcsak hivei és a főváros görögkatolikus társadalma körében, hanem várospolitikai körökben is, /MOT/Lá.Vr. Wi.il HÍREK A MAGYAR EGYETEMI IFJÚSÁG TILTAKOZÓ NAGYGYŰLÉSE A ROMÁNIÁBAN MARADT MAGYAROK SZENVEDÉSEI ELLEN. A tengelyhatalmak bécsi döntőbirósági itélete következtében Erdély ogyrősze visszatért az anyaországhoz. Ezzel kapcsolatban Magyar­ország helyre akarta állítani a jószomszédi kapcsolatokat R 0 mánival, ez a törekvése azonban teljes meg nem értésre talált. Az uj határon tul maradt magyarság sorsa azonban nemhogy javult volna, hanem egyenesen bizony­talanná vált, A román hatóságok féktelen terrorral üldözték ki ottmaradt véreinket és őket minden ok nélkül áttették a batáron, A Romániából me­nekült és kiüldözött magyarok száma már túlhaladta a 80,000-et, A magyar kormány egy Ideig várakozó álláspontra helyezkedett, mert remélte, hogy éjek az üldöztetések és magyargyilkolások csak átmeneti jellegűek és győz a jobb belátás. Ez azonban nem történt meg és igy Magyarország kénytelen volt ellenintézkedéseket foganatosítani. Az odaát maradt magyarok szenvedései és gyjötrelmei minden tjagyar lelkét fájdalommal töltik el. Méltó kifőjezést adott ennek a minden magyar ember szivét i altöltő fájdalomnak, egyben tettrokészségnek a magyar egyetemi ifjúság, sálkor pénteken délelőtt az egyetemi T r efort-kortben nagyszabású gyülésc­tiltakozott magyar véreink logyilkolása és meghurcoltatása ellen, A tiltakozó gyűlésre fegyelmezett rondben, nemzeti szinü zászlók alatt vonult fol az ifjúság, a Pázmány PAter Tudományegyetem és a Műegyetem háromezernél is .. . több hallgatója szorongott a ÍTrefort­kertben. Néhány csojport táblákkal sorakozott fel, melyekon ezek a felírá­sok voltak: "Mindent felirunk, Románia felelni fogl" "Megtorlást a kiontott magyar vérértl" és hasonlók. A diákság összegyűlésének ideje alatt szavaló c soportok alakultak, "Éljen Horthy!" "Éjjen a magyar hadsereg!" - kiáltozták az egyik oldalon, -"Vesszen Bukaresti* - visszhangzott a másik oldalról, A többezerfőnyi diáksághoz Tompa Ferenc egyetemi rendkivüli tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának dékánja nevé­ben beszóüet intézett. Ez a tüntetés - mondotta - a mélyen fájó magyar sziv kitörésének megnyilatkozása a Romániában maradt magyarok elképzel­hetetlen szenvedései miatt. Ezek az érzések minden magyar emberkéikét megtöltik, de legfőképpen az ifjúságot ragadják meg. E^ a tüntetés érthe­tő és természetes, amikor tiltakozunk az egész magyarság nevében a rabló r fanarióta gyalázatos tettei ellen, A magyar ifjúság méltó választ akar magyar véreinek szenvedéseiért, de nem olyan eszközökkel és nem olyan bal­káni módon, mint ahogyan azt odaát csináljákl Ezután Ambrus József, a T u rul fővezére mondott lolkes beszé­det, visszapillantást vetett azokra a napokra, amikor a diadalmas magyar hadsereg átlépte a trianoni határt és bevonult Erdély nekünk itélt részébo, A megtiport és megcsúfolt magyarság, E r dély vérző, magyar népe husz eszten­dei szenvedés után az első volt, aki megbékélésre, elnézésre intett^azok­kal szemben, akiktől husz éven keresztül minden megaláztatást szó nélkül ( el kellett szenvedniökr Erre a lovagias magatartásra az volt a válasz, hogy üldözni és gyilkolni kezdték odaát maradt magyar- testvéreinket, B r r ti kézfogásra kinyújtott kezünk e pillanatban ökölbeszorul, hogy megtoroljuk az ártatlanul ki&ltott magyar vért, /F 0 lyt.köv,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom