Magyar Országos Tudósító, 1940. augusztus/1

1940-08-08 [234]

Törvényszéki szerkesztőség: V., Markó-utca 27, I, 25 , Telefonok: 117-29o, 117-296, 1, törvényszé'-i kiadás, "Budapest, 194o. augusztus 8. FÉLMILLIóPEIíGőS KÖLTSÉGJEGYZFKPER ELUTASÍTÓ ÍTÉLETTEL. Jenéi Lászlóné született Babes Irma magánzónő a budapesti királyi tör­vényszék előtt szegénységi bizonyítvánnyal, bélyegmentes alapon köAel félmilliópengős polgári pert inditott a nagyszebeni görögkeleti román metropolita alperes ellen. A felperesként szereplő asszony keresetében előadta, hogy édesapja, néhai c.r, Babes Emil, veit budapesti ügyvéd kép­viselte egy nagy zárdaperben a magyarországi romén görögkeleti egyházat, amelyet T a magyarországi szerb görög 1 életi egyház ellen Indítottak még 19o5-ben a zárdai vagyonok felosztása és járulél-ai iránt, Esztendők hosz­szu során át folyt ez a nagy per> mig végül a kúria a peres eljárást hi­vatalból megszüntette azzal, hogy a magyar bíróságnak a per tárgyára ős a peres felekre nézve időközben megszűnt a hatásköre. A felperes nő '-ereset! tényállítása szerint néhai édesapja mint ügyvéd nem kapta meg ebben a hatalmas polgári perben munkadiját és költ­ségeit, ugy hogy a pereskedés révén felmerült költségek végösszegeiponto­sto 457,232 pengő ügyvédi munkadíj 5t, mint édesapjának egyedüli örökö­sét Illeti, Ezt az összeget követeli most néhai édesatyja ügyfelén, az alperesen. Dr, Pécsvárady László budapesti királyi törvényszéki biró tű­zött ki tárgyalást ebben a nagyösszegü ügyvédi költségjegyzékperben. Az alperes azzal védekezett, hogy iá felperes nőne 1- egy fillér sem jár,mert néhai édesapja megkapta mindazt, amihez az ilyen megállapodás értelmé­ben joga lehetett, A királyi törvényszék megkísérelte a szóbanforgó nagy záédaper iratainak beszerzését, azonban ez nem volt lehetség's, mert a periratok korábban diplomáciai utón részben a pancsovai, részben az új­vidéki jugoszláv törvényszékhez küldettek el. Az iratok hiánya azonban nem akadályozta meg, hogy a perben a törvényszék érdemleges Ítéletet hozzon. Az alperes ugyanis további védekezése során előadta, hogy Ma­gyarország és Románia között 1924 április havában létrejött és életbe lépett olyan egyezmény, amely szabályozta a magánjogi követeléseit el­számolási módját. Eszerint azokaál a tartozásoknál, amelyek 1918 október 31. előtt 1-e^t ,-eztek, két régi magyar koronáért egy lei fizetendő. Mi­vel ezen alperesi védekezés alapon, a királyi törvényszék felperest nagy­összegü követelésével elutasította'és mint pervesztest 2ooo pengö per­költség megfizetésére kÖtélaztfl olyan indokolással, hogy a nemzetközi egyezmény értelmében Jeneiné nem jogosult néhai édesatyjának ügyvédi költségeit mai pengőért'kben felszámítani és peres uton követeImi./MOT/ G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom