Magyar Országos Tudósító, 1940. július/1
1940-07-08 [232]
-—A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE, A közigazgatási bizottság hétfőn délelőtt tartotta júliusi ülését. Az ülésen Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnökölt, aki megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Vályi Lajosról, a közigazgatási bizottság egyik legértékesebb tagjáról, széleskörű és lelkes munkásságáról. A főpolgármester megemlékezését a bízottsági tagok helyeikről felállva, mélyen mogillotődötton hallgatták végig, Á továbbiakban a főpolgármester közölte, hogy Potrovácz Gyula kívánságára átírt a Közmunkatanácshoz;, molynck elnöksége Petrovácz indítvány ára a Pasaréti-ut és a Hadapród-ut kereszteződésénél lévő térséget Pasaréti-térnek nevezte el, Á főpolgármester bejelentését a bizottság tudomásul vette,majd Szondy Károly polgármester júniusi jelentésót tárgyalták. Csilláry András hálás szavakkal köszönte meg a polgármesternek,hogy a Horthy Miklós-ut 3~5«szómu elavult épületek lobont ás ának és a Gellért-fürdő és szálló dopandanszának foiépitését magáévá tette, Holyos, hogy addig is, amig felépülhet a tabáni gyógyszálló*,a fel- , vett kölcsönösszeget erro a célra fordítják. Megemlékezett Bá n ócz$i Lágzló egyik legutóbbi felszólalásáról., amelyben szóvdtotto,hogy a fővárosban levés a szülőhely, olőfordul igen gyakran, hogy az utcán,vagy v a kocsikban adnak életet a szülőanyák. Közölte Osillóry And#áap,hogy ta nulmányozta ozt a kérdést: mog állapit ott a, Budaposton csakugyan kevés a szülőnőket befogadó kórház, vagy klinika, a szüleosztályok túlzsúfoltak, a fölaön, gyakran szalmazsákon koll elhelyezni a szülőanyákat. A mentők statisztikai adatai megdöbbentő helyzetre világítanak rá, kiderül az adatokból,hogy a mait osztondŐbon 1339 volt az utcai szülősok száma, - ez azért van, mert kevés a szülőhely. A szegényebb néposztálynak is lehetővé koll tenni az orvosi gyógykszölést, a kórházi, illetőleg klinikai szülést, csak így lobot az egyke ellen küzdeni és megszüntetni ** írvoraekágyl lázt, A főváros megtesz mindent, • A bűtagápolá.si alapból fenntartott klinikákra a kormányintézkedés értelmében non veszik fel az összes jelentkezőket, igon sok szülőnőt kény tolónok elutasítani, holott lenne holy számukra. Indítványozta, a közigazgatási bizottság és a főpolgármester Írjon fel a kormányzathoz és kérje, tegye lehetővé,hogy a klinikákon a rendelkezésre álló ágyakra az Országos Botogápolási Alap terhére vegyenek fel annyi szülőnőt, amennyi jelentkezik, A továbbiak-" ba.n Osillóry András a zsidótörvény végrehajtásáról beszélve kifogásolta, hogy a szerződéses szállítók nagyrészo zsidó vallású, főlog az üzemeknél-van ez igy, s kérte a polgármestert, vosson véget ennek az állapot. nak. Végül a stróhmann rendszer kiirtását sürgette, szigorúan el kell járni a stróhmannok ellen. Petrovácz Gyula a keresztény építőipar válságos helyzetével foglalkozott. Az építőipar folytatása a mostani időkben oly rendkívüli áldozatokat követel az építőiparosoktól, hogy a terheket már-már nem bírják. Hatósági támogatás nélkül, az anyagellátás nohézségoi számlikra loküzdhototlonek. Táglát a mostani loosökkont építkezés mellett som lókat kapni. A főváros saját érdekében helyesen tenné, ha a régóta sürgetett önálló fővárosi téglagyárat felállítaná, elsősorban a fővárosi építkezés ok és szükségleitek biztosítására* Kifogásolta c felszólaló, hogy a vas zárolása óta az úgynevezett gömbvas legálisan nem szerezhető be, a kavics és homok ellátása sincs biztosítva és éppen ezért kifizetődne, ^ha a főváros külön kavics termelő ás homokbányát létesítene. Építőiét és cementet is csak a legnagyobb nehézségek árán, minimális monynyisógbon lehet beszorozni. Éles szavakkal tette szóvá Petrovácz Gyula, hogy egyes privilegizált- vállalatok korülő utakon végül, is hozzájutnak mindenhez, zug áron a £ugf orgal ómban kapnak zárolt anyagokat, mindent *• megszerezhetnek, elsősorban a zsidó cégekről van szó, amelyek olyan anya* gokat szerezhetnek be illegális uton,melyből a keresztény cégeknek nom A J ut » • ^^^ccwéiTia /folyt, köv./ „NT
