Magyar Országos Tudósító, 1940. július/1

1940-07-02 [232]

ZU STOPKO ÜGY.../1. folytatás./ Az Iratok Ismertetése után dr. Kristóf Tibor védőügyvéd szélalt fel és megindokolta a táblai Ítélet ellen bejelentett semmis égi panaszait. Azzal érveit, hogy a vádlott terhére nem állapitható meg az előre megfontoltság, mert a 'f elsőbbsége parancsára cselekedett. Megemlítette, hogy Stofkó csehszlovák állampolgár lett ás >iadatása sincs rendben. Hivatkozott a-rra is, hogy a vádlott cselekménye az 1938 évi közkegy eimi remdelet hatálya alá e\3ik. Utalt meg arra is, hogy a cselekmény háborús időben történt, azóta igen hosszú idő telt el és ez rendkívül nyomatékos enyhítő körülmény a vádlott javára, ugy. hogy a halálbüntetés HU szabása nem indokolt. iigzel szemben a koronaügyészhelyettes hangsúlyozta, hogy a vádlott magyar állampolgár volt 1919-ben, amikor a cselekményt elkövette,ugy, hogy a vádelemnek e tárgyban előterjesztett panasza nem helytálló. A vádlett• kegyet?'en vérengzést követett el, értstáan emberek eletét oltották ki. E cselekménynek n.\ncs politikai motívuma, épp ezért a vádlott közönséges és nem politikai bűncselekményt 'evetett el. Minden embe ri ?ÍZ4L-*'. megcsúfoló kegyetlenséggel, bosszúból követte el a bűnöket a vádlott, még pedig halmozva, ennélfogva az alsebir°ságok által kiszabott legszigorúbb büntetés indokolt. A királyi kúria eZután közel egy órán át tartó tanácskozás után kihirdette.a határozatát, amely a védelem valamennyi semmisági panaszát visszautasítja, illetve elutasítja és ezzel a halálos Ítéletet jogerőre emelte. A határozat kihirdetése után a kúria itSIőtanáesa dr. Tör eky Géza elnöklésével kegyelmi tanáccsá alakult át és zárt ajtófc mögött hozta meg a védő által beterjesztett kegyelmi folyamodványra a döntését. /vioT/K. . * .