Magyar Országos Tudósító, 1940. június/1

1940-06-13 [230]

LEUGROTT AZ ERKÉLYRŐL ÉS MEGHALT EGY BETÖRŐ. Csütörtökre virradó éjjel két óra tájban a Döbrentoi-utca 2-4,sz.házban lévő lakásán dr.vitéz Varjú Vilmos rész vény társas ági igazgató/^ ' hogy Valaki motoszkál a lakásában. Ész .-e is vett egy férfit, fölkelt az ágyából-kog/ felelősségre vonja, dó az ismeretlen betörő az erkély fel5 igydkezott menekülni, felkapott egy kaposszéket, azt Var ju' Vilmoshoz dobta, majd kiugrott az erkélykoriáton keresztül az utcára, A részvénytársasági igazgató utánanézett ás látta,k i amint földet ért néhány lépés :-. ment még, utána összeesett.Lement az utcára, mire a betörőhöz ért, addigra az-meghalt. Értesítette a rendőrséget, onnan bizottság szállott ki a helyszinre és megállapította,hogy a betörő. Dóra Béla János asztalossegéd, akinél egyébként olyan igazolvány is-volt, hogy magántisztviselő, sőt névjegyén mint szerkesztő szerepelt, A rendőrorvos megállapítása szerint halálát koponyaalapi törés okozta. Dórfo fekete gummitalpú cipő., volt és betörőszerszámok is voltak nála. A rendőrségen egyébként már régebben ismerik hasonló bűncselekményekből kifolyólag. Holttestét fe Törvényszéki Orvostani Intézetbe szállította":. /HOT/S, g * „ . f OSTTOL <e FŐVÁROS ELKÉSZÜLT BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI PRO GRAMMJA A székesfőváros közgyűlése 1932-ben külön bizottság got küldött ki Budapest városfejlesztési programmj ának elkészítésérei Éz a programm mo^t elkészült és a kizottság beterjesztette térképekkel és grafikonokkal gazdagon felszerelt összefoglaló jelentését, amelyet dr.Harrer Ferenc, a bizottság elnöke irt meg. A bizottság munkájába bevonta mindazokat a tényezőket, amelyek a feladathoz akár hivatali állásuknál fogva, akár más helyzetükből kifolyólag közel állottak ós a bizottságot egyrészt a számbaveendc hivatalos állásfoglalásokról tájékoztathatták, másrészt . a viszonyok ismeretéből szaktudásukból fakadó tókes elgondolásaikkal támogathatták. Igy az előterjesztett programm az összes hivatottak közös munkájaként jelentkezik- \T2a A bizottság egyes kérdésekre ^onatkozó véleményeit részben mér korábban hozzátette, s ezek az uj Építésügyi Szabályzat megalkotásánál, valamint Budapest forgalmi úthálózatának megállapításánál lényeges befolyással is voltak. «i jelentós, illet a, programm a természeti és társadalmi adottságok ismertetése után a telepítési politikát, a viziutakat és kikötőket, a nagy vasutakat és a lógiforgalmat, a forgalmi úthálózatot, a városi vasutakat ós az autóbusza álózatet, a városszépítés kérdéseit, a városrendezés jogi eszközeit és a • krosrondezés pénzügyi politikáját tárgyalja. Végül javasolja, hogy a közgyűlés az előterjesztett városfejlesztési programmot a varosrendezósi törvényben előirt városfejlesztési tervként állapítsa meg. Ez a fejlesztési programm, amely rövid időn belül a főváros hivatalos városfejlesztési terve lesz, rendkivül nagy hiányt pótol. Végre megszűntöt! azt az állandó, á múltban mindig visszatérő panaszt,hogy a fővárosnak nincsen céltudatos, előrelátó és a messze jövendőre SZGIÓ városfejlesztési terve. Az egységes városfejlesztési terv létre jövetele dr. Harrer Ferenc nevéhez és munkásságához fűződik, mert ő volt ennek állan] dó szószólója és öt éven keresztül fáradhatatlan munkása ás irányi tó ja.