Magyar Országos Tudósító, 1940. június/1
1940-06-13 [230]
Q£ftJB«RLÁTTAL KAPCSOLATBA N. Dr, Éliássy Sándor főkapitány, nint a székesfőváros légoltalmi parancsnoka, hivatkozással a honvédőin! miniszter június 1-én kiadott rendeletére ''légoltalmi gyakorlati készültséget" fog el rendelni, A főkapitány a főváros lakosságának figyelmét nar most felhívja arra, hogy a kiadandó hirdetményben előirt utasításé*, at mindenki pontosan tartsa *~>o, s a hatósági közegeknek a helyszínen adott rendelkezéseit teljesítse, A hatósági légoltalmi szolgálatra kötelezett sr, emélyok a Gyakorlati Légoltalmi Koszultsóg"-nok falragaszom tortént elrendelése után azonnal jelent -ezzenok a légoltalmi behivo jegyon fel* tüntetett szolgálati helyükön, A légvédelmi riadó tartama alatt csak a megkülönböztetett jelzéssel /"Légó" felírással/ ellátott jármüvek közlo'-odhetnok. Ezt a jelzést a főkapitányság közigazgatási osztálya /iV.Veros Pálné-utca 24. 1.4,/ adja ki az eriitett rendelet szerint jogosvü.tak részérc, Magánszemélyek, vagy magánintézmények "Légó" feliratú táblát nem kaphatnak. /MOT/lá.Vr./ A FELVIDÉKI EGYESÜLETED SZÖVETSÉGE TILTAKOZIK A KkBAk-V^GOFÉLE 1TEMZETISEGI JAVASLAT ELLEN. A Fel vidéki Egyesül jtek Szövetségeinek kárpátaljai albizottsága, amely Máramaros, Ugocsa, Boreg ás Ung-nogyók egyesületeinek klHilööttjelből áll, - ülésében foglalkozott a Hubay-Véaó-féle nemz. miségi javaslat elgondolásaival ás a következő határozatot hozta: "Ponti vármegyék kiküldöttjeiből "lló albizottság - min en politikai vonatkozástól tartózkodva - kizárólag, mint társad almi tényoző jogosultnak, sőt kötelezettnek érzi magát a felvetett kérdésben aggodalmát kifejezésre juttatni. Jogosult azért, mert a nélgy kárpátaljai vármegye társadalmi egyesülete ugy a magyar származású, miart a ruszin származású kárpátaljai magyarokat foglalja magában. Kötelezett azért, mert a nemzetiségi kérdés felvetése a mai áilacj.-jogi és ^tényleges helyzet figyelembevételével a rus-arlakta fonti negy vármegyeitároadalmát érinti és árdokli elsősorban. Mi, kárpátaljai magyarok ás ruszinok évszázadokon kerosz1 a legnemesebb értelemben vett testvéri közösségben élte': együtt. Soha közöttünk oliontét, gyűlölködés, vagy egtymástól való elszakedas vá :ya, vagy látszata nem terült fel. Még a cseh elnyomás 2o esztendőié sem bontotta meg közöttünk az együvé tartozás érzését, és a !-özös szene cél: S„ent István birodalmának helyreállítására irányuló özös törekvósbon együtt _ áradtunk 5s együtt küzdöttünk. Éppen azért -..'lységos megdöbbor.ésscl ós aggodalommal tiltakozunk minden olyan terv ás elgondolás ellen, mint amilyen a Hubay-Vágóf éle térvény javaslatban is foglaltatták, - minden oly terv és elgondolás ellen, mely nemzetiségeink és a magyarság közé nemcsak lelki, de területi elkülönülés, az ellentétek, az iri ykedós, a*z ellenségeskedés és gyűlölködés veszélyének ,<~\ magvát nintik el. Attól tartam'", hogy a Hubay-Vágór^él^ .-.orvnek / ruszin vonatkozásban romboló és bomlasztó hatása fo?- jalantkeznl. ^ Rá ' ell mulatnunk arra a tagadhatatlan tényre, hogy a 2o éves cseh ,'/ impeid'in nagy többségébon a ..agyarsághoz hü ruszin társac alom-an V kinevel . egy a magyarsággal szembon kevésbé regértő kevésszámú, do