Magyar Országos Tudósító, 1940. május/1
1940-05-03 [228]
fcSEESSaCH TALÁLKOZÓ A SZENT GALLÉRT SZÁLLÓBA?, Régi magyar nemzetsége".:, köztük a Baross-, Seniczky-, Berzeviczy-, ©orsiczky-, Deseő-, Des3ewffy--, llvéky-, Dobay-, Ecrdögh-, Fráter-, Gáspárdy-, Görgey=r, Hidvégi-, baráti Huszár-, Kéllay-, K e nessey-, Lézdi-Váaárhelyi-, ICqiossváry-, Kolumbán-, Konkoly-Thego, KÖrmendy, ' ászon-jak ábfalvi László-, .d a darassy-, Majtényi-, Aáriássy-, Mészöly-, Moidoványi-,. N a dányi-, N a gy-Iványi-, FekoljO-, Okoiiosányi-, Ballaghy-, Pálffy-, Perez el-, Péchy-, Póngrácz-, szentraártoni Radó-, Raffay-, kakovszky-, Szádecr" y-Karcoss, Szentgály--, Széli-, Sztankay-, Tabody-, nagykürti éé kis j okai T a l ách-, Tomcsányi-, Újhelyi-, Viczian-, Zadtariás-, Zathureczky- és Zombery-csaladok Budapesten élé tagjai közö3 találkozásra gyűltek össze vasárnap este a Szent G e llórt Szálló ' .rdőépületéne'-- nagycsarnokában. Az ötszáz teritékes vacsora folyamán ée y László titkos tanácsos, országgyűlési képviselő üdvözÖJ te igen hatásos szavakkal a megjelenteket. Azután dr.Bessewffy Sándor miniszteri titkár ismertette a közös találkozó célját. Az est ünnepi szónoka c.r.1 állay Tibor nyűg,pénzügyminiszter volt-. Mély tanulmánynak beillő hatalmas beszédben pompás jellemrajzát adta a történelmi középosztálynak, -- Az az összejövetel - mondotta a többi között - nem P Q turbár:ok egybegyülése akar lenni és mi nemcsak el nem fogadunk, hanem visszauta3itünk minden támogatást olyanok részéről, akik a mi gyűléseinkben az idegen, a nevezetesen a németellenes ideológiáknak szervezkedését szeretnék megállapítani, vagy akik bármi más irányban a mozgalmat a maguk napi küA politikájának, vagy napi belpolitika j ánák érdekében óhajtanák felhasználni* A történelmi családoknak ez a megmozdulása abból a szándékból ' eletkeze tt, hogy felvessük annak az elit ne«: a kérdését, amely ••• -A; tsrt adott a magyarságnak, jellegzetes életformát, amellyel az külön egyediségben maradt fenn és töltött be szerepet az eurónál' nemzetek között. Társadalmi eszményei'- jellemzik a korokat és népeket és Így azok a külföldi Írók, akik müveikben a magyarsággal foglalkoztfch és foglalkozna:., szükségképpen azokat a . jellemvonásokat emelik ki, amelyek a magyar Úrban találhatók, mert például az angolokat sem lehetne jellemezni ugy, hogy az ember ne a gentlemannek karakter vonásait állítsa előtétbe, - Nagyhatású beszédét azután a következőkkel fejezte be: - Az emberi értékek vá)lágában nem a mennyis ég a jelentős, hanem a minőség, a kvalitás, nem a civilizáció, hanem a kultúra. Valamely nép : ultúráját pedig nem statisztikai felvételek, alapján, tehát nem azzal mérik, hogy ott, - más piacok.ml szemben - mennyi biciklit, vagy mennyi rádiót vásárolnak. Annál, amit vásárol és annál,amit mint piac jelent, fontosabb az, amit egy nemzet a maga egész szellemiségével ad a világnak, Pontosabbak azok "az értékek, amelyekkel az 'általános emberit gazdagítja. E z és csakis ez biztosithat részére jogot alához, hogy fenmaradjon, mert cs..kis ezt volna érdemes megsirat. ni elpusztulása esel"én, /MOT/B. \ • Pre domo: A hir szíves közlését tisztelettel kéri
