Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3

1940-04-24 [227]

/itólet Gruber Lajos ós társai ügyében. Folytatás 3./ emelkedése után tegye át az ügyészséghez, hogy Maár István ellen hamis vád büntette miatt a bűnügyi eljárást lefolytassák* Ennek az indítványnak a törvényszék helyt adott* Tóth és Mayer vádlottak csatlakoztak védőjük semmiségi panaszához, a büntetés enyhítése érdekében, majd kijelentették, hogy nem kérik szabadlábrahelyezésüket, hanem a büntetésük kitöltését már most megkezdik* Végül a büntetőtörvényszék ötös tanácsa a védőügyvédek indítványa alapján a letartóztatásban lévő többi vádlottnak azonnali szabadlábrahelyezósét rendelte ol * A királyi ügyészség Marko-uteai fogházába lekísérték ezután a fogvalévő vádlottakat, ahonnét a szokásos formaságok elintézése után Gruber Lajos képviselő ós a fogvalévő, de felmentett vádlottársakat azonnal szabadlábra helyezték, /MOl/G, Ma, PEST V Á R M S GYE /MOVE ENDRE LÁSZLO ALISPÁN ÁMSZÉDL ki ÁRVÍZKÁROSULTAK PELSEGITÉSÉRE RENDEZETT MAGYAR ESTEN, Á/P-OS tv ár mo gyei Tisztviselők Testedző Egyesülete szerdán este 7 orai kezdettel a Vármegyeháza disz termében igen előkelő közönség részvételével az árvízkárosultak felsőgitésére kitűnően sikorült magyar estet rendezett. Megjelent Barcsay Ákos főispán ós felesége, vitéz Zákányi Győző tábornok, a Vitézi Szék kapitánya és még más társadalmi előkelőségek* Vitéz Endre László, Pestvármegye alispánja mondotta az ünnepi megnyitóbeszédet. Megrázó képet fos tett pestvármegye árvízzel borított területcinek szomorú helyzetéről, ós kifejtette, hogy a kár megközelíti az ötmillió pengőt. Utalt arra a továbbiakban, hogy most a pesti nagy árviz százéves fordulója, az árvizi hajós, Wesselényi Miklós * Jgsfii

^nafiy reformer Széchenyi István, - a nagy magyar alispán: PÖldváry/Páy Áridrá^Gábogí alakjai összefonódnak képzeletünkben egymással. Ezután igy folym^ta vitéz Endre Lászlót - A magyar katasztrófák: .után mindig fellendülés szokott következni. A magyar, amely ezer esztendővel ezelőtt mint hontkereső, országalapito nép jött erre a földre, katonanemzet, tehát offenzív szellemű nemzet volt. Csodálatos, hogy a sors^-a kalandozások Aora-ó- 'Jagy Lajos és Mátyás király korát leszámítva,-* mindig osak védekezésre kény szeri tett bennünket, pedig temperamentumunk, vérmérsékletünk, szilajságünk, ^Életről hozott jó és rossztulajdonságaink is mind támadó harcra,- lendületre predesztináltak bennünket. Harcaink a tatárokkal, törökökkel, á , beolvasztó törekvésed^vli másrészt a túlságosan mogorődödött zsidóság gazdasági és társadalmi befolyásával szemben^ a honvédelmi feladatok mellettja nemzet és faj védelem érzékeit is kifejlesztette bennünk* Lnryi ellenség mellett védekező harcra kényszerültünk az elemekkel, az elemek legv r őse bőikével, az árvizvoszodelemmel szemben. Vonjuk le ebből is a tanulságot s fejlesszük magunkban továbbra is azokat a tulajdonságokat, amelyek a védelmi harchoz szükségesek, fegyelmezettség, szorgalom, kitartás, az egyéni érdekeknek a köz érdekei alá rendelése, a társadalmi osztályok, csoportok, egyének, családok, kölöcsönös tisztelete, megbecsülése ós megértése egymás irányában., Ha ezekről el nem feledkezünk, ha ezeket mindig szem előtt tartjuk, ha most is kéz a kézben fogunk a segítés és helyreállítás nehéz munkájához^ akkor a vármegye elpusztult részei szebbek, egészségesebbek és az ember ós faj vedelem céljára alkalmasabbak lesznek, mint a vályogviskók, melyek összeomlóttak> - fejezte be nagy taps közben Pe stv ármegye alispánja, Az ünnepi beszéd után Nagy Izabella, Csolényi Jozsef, •j íJány Elemér cigányzenekara kis őre te mellett egymásután énekelték a Szebbnél-szebb magyar dalokat a közönség szűnni nem akaró ünneplése * közben. Puszta Sándor papköltő saját szerzeményeit, verseit szavalta ' nagy hatással, végül Pálházy Endre főjegyző, egyesületi .elnök mogköMönto a szereplők önzetlen közreműködését, A jotékonyoólu est közel II,000 pengőt jövődelaezett*/MOT/SYI -.