Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3
1940-04-28 [227]
A német propagandaügyl miniszter, mint ismeretes, negyedik mag5raarorez.ági LönyvIdLállítás á.t rendezte meg Budapestenj? A kenyvki állitáo impozáns külsősége"-: között nyílt meg vasárnap délután. A me gjayitóünnepségen német részről megjelentek Ottó von Erdmannsdorf f budapesti német követ, ne; hatalmazott miniszter, 01sd.se von Horstenau tábornok, a Hémetliagyar Társaság elnöke, Gráf Dubs?<y, a Német-Magyar Társaság bécsi csoportjának, elnöke, dr. Heinrich Ritter von Srbik egyetemi tanár, a bécsi tudományos akadémia elnöke, a budapesti német követség és a német kolónia tag;,ai nagyszámban. Magyar részről az ünnepélyes megnyit esőn résztvettek dr, HóVjan Bálint titkos tanácsos, kultuszminiszter Tasnádi Hagy András titkos tanácsos, a Magyar-Nemet Társaság elnöke ,bár'? f Eellitzs ok Berthold titkos tanácsos, valamint a magyar közélet kitűnőségei közül sokan, Ottó von Erdmannsdorff meleg szavakkal üdvözölte a megjelent előkelőségeket és köszönetet mondott azért, hogy lehetővé tették a kiéliktás megrendezését. Ezután ismertette a kiállitás anyagát, A kiállításon négy ezer kötet szerepel és ötszáz évre visozaraenőleg minden értélen és jellegzetes kiadmányt összegyűjtöttek. Annak a reményének adott kifejezést, hogy e kiállítással a magyar-német barátság még jobban el fog menyül ni . f*&. p*oK Afaoicéo^ Tasnádi Hagy András, a Magyar-Nemet Társasa-; elnöke mondott ezután beszédet. Ebben az évben - mondotta Tasnádi N a gy Andrea - az előző éveknél is hatalmasabb kiállításon lutatják be a német könyvet, N a gyobb ez a kiállítás, mint amilyent a német birodalom bárhol a világon rendezett eddig, A Magyar-Ivemet Társaság, amelynél: hivatása a két ország közti kapcsolato- ápolása, nagy Örömmel üdvözli a kiállítást annál in inkább, .mert annak anyaga évszázadokra visszamenőleg bizonyítéka annak, mennyi kölcsönös hatás volt a magyar és a német kultúra kőzett mái- a múltban ís. A nagy tapssal fogadott Kómán Bálint vallás és kultuszminiszter ment fel a szónoki emelvényre és bőszedében többel között a következőket mondotta: A huszadik század tudósa újra ráenzmélt a szellemi tényezők történeti oxm ál ó erejére, A nyomában járó államférfiak rájöttek a szellemi erők társadalomnevelő és államépitő szerepének jelentőségére. Az uj társadalmi és politikai irányzatok alapitól és kifejtei^ a régieknek védelmezői egyaránt igénybe veszik ezeknek a szellemi ereknek támogatásét, népük lelki fegyelmezésével, céltudatos nemzetneveléssel alapozzák meg politikájukat* A beszéd és a könyv megmarad a tudorány és az oktatás eszközének de eszköze, fegyvere lesz a nemzetpolitikának és a nemzetnevelésnek is. Ez magyarázza meg, hogy hatalmas szomszédunk és barátunk, a német birodalom és vezére a maguk háborúját harcolva in teljes felkészültséggel fejleszti tovább a maga könyvkultúráját és nem engedi meg magának azt a könnyelmű fényűzést, hogy a fegyverzaj közepette elhallgattassa a múzsákat. A német-magyar kulturegyeZmény szellemében évről-évre megismétlődő budapesti német könyvkiállítás ez évi bemutatóján mindenki meggyőződhetik arról, milyen erővel és céltudatoasággal folyik a kulturális neve lómunka Németországban, Az a baráti mozdulat, amely e kiállitás anyagának hozzánk való elküldésében, szakértő megrendezésében, ma:" '>emutatásában és a német előkelőségek megjelenésében velünk szemben kifejezésre jutott, reményt ad arra, hogy a két ország kulturális együttmükö' ése és szellemi kapcsolatai a jövőben még az eddiginél is több gyümölcsöt fognak hozni. A miniszter ezután német nyelven folytatta beszédit, amelyben utalt arra, hogy a művészet én a tudomány nem ismer háborús állapotot, a kultúra mezején a háború s- a: vele összefüggő nehézségek ellenére is komoly erővel folyik a munka. Köszöntötte Erdmannsdorff nemét követet, valamint a német kiküldötteket, Blaise Horstenau tábornokot, a NémetMagyar Társaság elnökét és a német-magyar kul turkape a ol a tok egyik legrégibb munkását, lovag Srbik professzort. Beszédét azzal a ' ivánsággal fejezte be, hogy a német-magyar kulturkaposolatok, amelynél: eredményei t orezágunkra nézve olyan érté esek, a multakhoz kiasonlóan a. jövőben is J mindinkább elmélyüljenek, I ÍK K4nan Bálint kultuszminiszter hosszant.ártó lelkes tapssál fo'11 gadott beszéde után lovag Srbik egyetemi tanár tartott előadást, amely1 ben fejtegette a német könyvkultúra jelentőségét és ha-almás fejlődését.