Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3
1940-04-28 [227]
/AKADÉMIA SZÁZADIK KÖZVtxSB,.,- Folytatás 4,/ apáiknak hanyatló korszakába. - A főnemesség és ?:öznGaaooség, a főpapok és várurak, a nemesség és jobbágyság, az idegen udvari koerv-,>.ncek as a sza'midságféitc 'magyar " urak egymással és a gyenge '-irály. hatalommal vivott politika-' 1-v.zdclmc rövid néhány év alatt mogsemmisitottc Hunyadi Mátyás ural' adásának minden eredményét. Alkotásai szinte nyom ? vél* tel eltűntök, A üzlgazgatás és a fá'rvénylozés visszatért a régi útra. A nagyvonalú diplomao: a és a félelmes erejű hadsereg fölbomlott. A művészv'•.ok -ás tuda,ányok elsorvadtak*- A nemesség életszínvonala áláíigtnyátlott, A pórnép a közé?.'-őrinél sokk-alt a terhesebb rabsága sülyedt. S r .y nomz<. dúk som műit cl s a nemzet oljutott a mohácsi mezoro, mert a törpe kor nmn értette mog Hivatott vezérét. - De mindez nem változtathat azon - fojezto be tanulmányát Hóujan Bálint - hogy Hunyadit Mátyás utolsó nagy képviselője volt a szoi.tintváni' királycág ^szilárd alapjáról magasba szökő középkori magyar nagyhatalomnak MitSLycm változtathat azon az igazságon, hogy ő volt nálunk az el3Ő^ európai mérték szerint a legnagyobba ' özé hartozo ha-.-cos a, ké-viselője, ^ m egtestosátc jc az újkori nemzetállamnak és ez állán minden 'na. y törokvésénok, E z ért lett Mátyás király az utókor magyarjának szemében" a régi nagyság és diós ős ég, a magyar függetlenség ós a magyar hatmiom, az ourópai műveltség és a társadalmi i gazsagtyvés szimbólumává, Percekig zúgott a taps, amikor Kómán Bálint ' ultuszmiir'.sr.tor, a kiváló űortéuottudós Mátyás ' irályt méltató tanulmányát befejezte, majd az ünneplés csillapultával. Rédcy Tivadar levelezetag olvasta fel a nemrég elhunyt Hcklcr Antal re adod .tag munkáját "Mátyás király a reneszánsz uralkodói 1 cimmel, - Mátyás a 1*0noszánsz"uomc univorRalc" típusának ogyik legnagyobb példája, Zsigmond Ötiotszórü müpártölása után egységes k-ulturpolitikai elgondolások vezetik. -Mátyás ogyén±őégében az értelmi mindenhatóság volt az uralkodó f az Jrzv.lmi életet önnel mindig alárendelte. A kultúrfölény nemzőtfenntartö erejében való hite szinte szervesen s oletartozik világpolitikai koncepciójába* .- Szent Istvánnal, Széchemyi Istvánnal együtt - folytatta Réöey Tivadar He:.Ier Antal értelelésének felolvasását -"Mátyást is. a legmagyarabb magyarnak kell te', intenünk. Mátyás királyban tudatosan élt a magyar és idegen " : . behatások összeegyeztetésének örök probléma ja. Politikai elgondolása halála után nem tudta át fűteni nemzetet, kultúrpolitikai téren elért eredményei azonban a katasztrófái: után is _ szilárd alapjai maradtak az újkori magyarságnak, - Mátyás az uj kor hírnöke és magvetője; uj erkölcsi és szellemi rend. alapjait kívánta lerakni, amelynek, birtokába:* a nagy magyar birodalom T»etölthesse hivatását. Ezután Szent-Györgyi Albert, a kebel -dl jas egyetemi tanár olvasta fel értekezését "A^kis?rleti természettudomány történelmi felelőssége" cimmel • Bevezetőjében hangoztatta, hogy a laboratórium lombikjai között kovácsclódik nagy vonásokban a jövő történelme, sőt a jelen Is, Ezután összehasonlította Mátyás király korát a maival 0 megállapítótta,hogy amig Mátyás idejében a gyorsaság fogalma ismeretlen volt, addig ma mar az ember gondolatai szinte végtelen sebességgel utaznak az éter hullámain. Az emberiség az utolsó két évszázad alatt - mondotta - ismeretien ütemű átalakulás korszakába lépett. A tehnika fejlődése következtében az ember látóköre kiszélesedett, Szent-Györgyi Albert professzor ezután a természettudományi kutatásokkal foglalkozott s kijelentette, nem kell azt hinni, hogy a látszólag drága keretek között mozgó természettudományi kutatások terén a kis és szegény nemzeteknél- lé kell maradni ok. Ezek a kutat .sok uj és hatalmas eszközöket adtak az emberiség kezébe, amelyek segítségével egyaránt lehet termelni és pusztítani« A tudomány emberei - fejes, te be érte. ez és ét Szent-Györgyi Albert - a; .kor dolgoznak a legjobban, ' amikor a tradíciókhoz^ragaszksöva, odaadással muá alkodnak az emberisón; közös javain s lehetővé- teszi'.:, hogy hazánk neve.is ott csillogjon az'* emberiség kultúrtörtenetében s mi is hozzájáruljunk egyéni haneriakke- a vr.épek, az emberiség nagy szimfóniájához. W AZ Akadomifl H 7. »7. ar)-t '•• tárme-riAl-íréin IrtW.Ml és n t*4> <•>"» nok'IŐ J.^Sfif ki—
